Ennek eredményeként az amerikai hadsereg azt kockáztatja, hogy olyan
háborút vív, amelyben az első osztályú kiképzés és a kiváló hagyományos
fegyverzet kevésbé lesz hatékony.❌ Az amerikai csapatok például nem készültek fel teljes mértékben arra, hogy olyan
harcmezőn tevékenykedjenek, ahol minden lépésüket kiszúrhatják, és ahol a fejük
felett lebegő drónok gyorsan célba vehetik őket.
Ez a tapasztalatlanság különösen veszélyes lenne az olyan nyílt harcmezőkön, mint
amilyenek Ukrajnában, valamint más kelet-európai országokban vagy az Északi-
sarkvidék tágas területein vannak. Az amerikai hadsereg különösen sebezhető lenne a
városi csatatereken is, ahol az ellenség könnyebben elvághatja az amerikai kommunikációs
vonalakat, és ahol sok amerikai fegyver kevésbé használható.
❌ Az Egyesült Államok még a tengeren is sebezhető lenne
ellenfelei előre nyomulásával szemben.
A kínai hiperszonikus rakéták elsüllyeszthetnék az amerikai repülőgép-hordozókat,
mielőtt azok kijutnának Pearl Harborból. Peking már most is telepít mesterséges
intelligencia alapú megfigyelő és elektronikus hadviselési rendszereket, amelyek az egész
Indo-csendes-óceáni térségben védelmi előnyhöz juttathatják az Egyesült Államokkal
szemben.
A levegőben a nagy képességű, de drága F- 35 - ösöknek nehéz dolguk lehet az olcsó drónok
rajával szemben. Ugyanígy a földön a súlyosan páncélozott Abrams és Bradley harckocsik
is.
E sajnálatos tényeket figyelembe véve az amerikai katonai tervezők joggal jutottak
arra a következtetésre, hogy a "sokk és félelem" hadjáratok kora - amikor Washington
elsöprő tűzerővel tizedelhette meg ellenfeleit - véget ért.
Erről akkor a VilagHelyzete sok cikket írt:
➽ Így hozták létre hamis okokkal a közel-keleti háborúkat - "Új amerikai évszázad
(háborús) projekt"
A legrosszabb forgatókönyv szerint a mesterséges intelligencia
alapú hadviselés veszélybe sodorhatja az emberiséget.Ahhoz, hogy elkerülje az elavulást, az amerikai hadseregnek jelentős reformokat kell
végrehajtania. Kezdheti azzal, hogy felrázza a szoftverek és fegyverek beszerzési
folyamatait. A jelenlegi beszerzési folyamat túl bürokratikus, kockázatkerülő és lassú ahhoz,
hogy alkalmazkodni tudjon a jövő gyorsan fejlődő fenyegetéseihez. Például tízéves
beszerzési ciklusokra támaszkodik, amelyek az egyes rendszerek és szerződésekhez kötik,