A nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó tudósok ezt a jelenséget
"securitizációnak" nevezik.
A századfordulón az amerikai tisztviselők a HIV/AIDS-t nemzetbiztonsági kérdésként
kezdték leírni, azzal érvelve, hogy a betegség tönkreteszi a gazdaságokat és az afrikai
országok kormányainak megbuktatásával fenyeget. Ez az érvelés talán túlzó volt, de ez
volt a módja annak, hogy a globális járvány elleni küzdelemhez szükséges forrásokat
mozgósítsák, beleértve az elnök AIDS-segélyezési sürgősségi tervét, amely a George W.
Bush-kormányzat által elindított program óta több millió életet mentett meg Afrikában.
A gazdasági és technológiai aggályok általában kétpárti vonzerővel bírnak a
nemzetbiztonsági vitákban.
Amióta a Szovjetunió 1957-ben elindította a Szputnyik űrprogramot, sok amerikai
döntéshozó pánikba esett amiatt, hogy az Egyesült Államok elveszíti technológiai
előnyét egy másik nagyhatalommal szemben.
- A hidegháború első évtizedeiben Moszkva volt a legfőbb aggodalom.
- Az 1980-as és 1990-es években Japán volt az.
- Ebben az évszázadban Kína volt az.
Ez elkerülhetetlenül arra késztette a politikai döntéshozókat, hogy az ország gazdasági
fölényének biztosítása szempontjából kritikusnak tekintett technológiákra összpontosítsanak.
- Az elmúlt évtizedekben a félvezetőkkel foglalkoztak.
- Legalább az évtized hátralévő részében a mesterséges intelligencia lesz a
rögeszméjük.
Mindezek a dinamikák biztosítják a nemzetbiztonsági prioritások egyre bővülő listáját.
A TÖBB NEM JOBB
Minél több kérdés kerül a nemzetbiztonsági naptárba, annál nehezebb lehet a
döntéshozóknak a legfontosabbakra összpontosítani.
A hidegháború arra késztette az amerikai tisztviselőket, hogy a világot szűkítő szemüvegen
keresztül szemléljék, de lehetővé tette számukra azt is, hogy kiválasszák, mi az igazán
fontos a külpolitikában. A közelmúltbeli kormányok azon tendenciája azonban, hogy egyik
kérdést a másik után nemzetbiztonsági kérdéssé nyilvánítják, könnyen lehetővé teszi, hogy a
potenciális fenyegetések sokasága elhomályosítsa a legközvetlenebb veszélyt.
A nemzetbiztonsági doktrína szűkítésének és tisztázásának
egyik módja a két nagy politikai párt közötti hatalomváltás.