Már az eddigiekből is kiderült, hogy a Bilderberg Csoport
esetében olyan tekintélyes és befolyásos emberek testületéről
van szó, amelyre nagyon is ráillik C. Wright Mills meghatározása
a hatalmi elitről. (képen jobbra >>>)
Az amerikai szociológus szerint a hatalmi elit olyan emberek
csoportja, amelyet egybeköt a közös érdek és világszemlélet, valamint az a
gyakorlat, hogy a színfalak mögül - biztonságos helyzetből - hozzák meg a
világ sorsát befolyásoló döntéseiket.
Tény, hogy a Bilderberg Csoport tagjai valamennyi fontos nyugati állam pénzügyi,
korporációs és politikai elitjét képviselik. Soraikban megtalálhatók a vezető bankárok,
iparmágnások, politikusok, közéleti személyiségek, a nagy multinacionális cégek
irányítói. Évi találkozóikat a legnagyobb titokban, különböző helyeken tartják.
Vitáikról az elektronikus és a nyomtatott sajtó nem számol be és informálisan
kialakított döntéseik ismeretlenek maradnak. Az uralkodó elit ma is tagadja, hogy
bármilyen színfalak mögötti szervezett magánhatalom létezne, és úgy állítja be, hogy
ilyen hálózat csak az összeesküvési elmélet követőinek képzelet-dús fantáziájában
létezik.
Az amerikai fővárosban, a Capitolium közvetlen közelében működő "Liberty
Lobby", amely magát hazafias elkötelezettségű, következetesen konzervatív politikai
nyomásgyakorló csoportként határozza meg, az általa megjelentetett publikációkban
a Bilderberg Csoportot a pénzvagyonnal rendelkezők olyan szervezetének
tekinti, amelynek célja az új világrend kialakítása és egy központilag irányított
világkormányzat létrehozása.
A "Liberty Lobby" kiadványaiban azt hangsúlyozza, hogy a nemzetközi pénzügyi
oligarchiának ez a világuralmi törekvése visszavezethető egészen a bajorországi
illuminátusokig. Ezt a titkos mozgalmat 1776-ban Adam Weishaupt, az ingolstadt-i
Jezsuita Egyetem fiatal egyházjogi tanára alapította.
Az illuminátusok az elit uralmát hirdették meg és számos
vonatkozásban Platón nézeteit vallották. A ma működő hálózat
egyik megalapítója, John Ruskin, az Oxfordi Egyetem tanára az
1870 - es években összefoglalta és modernizálta az
illuminátusok tanításait. >>>
A már említett Carroll Quigley, a Georgetown-i Egyetem
nagytekintélyű professzora főművében, a "Tragedy and Hope"-
ban (a Tragédia és remény-ben) leírja, hogy Ruskin úgy beszélt
oxfordi diákjaihoz, mint privilegizált uralkodó osztály tagjaihoz.
Kifejtette nekik, hogy ők olyan nagyszerű nevelési, esztétikai és jogi tradíciónak a
birtokosai, amely felöleli az emberi jogokat és politikai szabadságjogokat, a
tisztességet és az önfegyelmet. Ezt az értékes hagyományt nem lehet megőrizni és
átörökíteni, sőt nem is méltó erre, hacsak nem terjesztik ki az akkor a világ egyik
vezető államának számító Anglia valamennyi társadalmi rétegére és az egész világra
globális szinten.