Ezt követően kezdődik csak a valódi "szöveges rész", de szerintem a
legfontosabb, amikor is szinte felülről szól azokhoz, akik alattvalóknak
látszanak. Nevezzük őket csak embereknek...
Olyan ostobák!
Azt hiszik, nem tudunk a
bűneikről. Hogyne tudnánk!
Csak még nem szántuk rá magunkat a
cselekvésre.
A vihar nem a levegőben van.
Hanem bennünk.
Szeretnék neked mondani valamit a
szerelemről és a magányról. De már késő.
Nem hallod a csuklyád alól, hogy
feltámadt a szél?"
Miközben ezeket mondja, a kereszténység
különböző szimbolikus alakjai jelennek meg.(Itália és Róma?)