csatlakozott szellemi elit - bankárok, közgazdászok, politológusok, jogászok -
segítségével kormányozzák majd a világot.
Azt szokás mondani, hogy a történelem nem ismétli önmagát. De legalább annyira
igaz az is, hogy vannak ismétlődő történelmi helyzetek és tartós folyamatok. Vagyis a
történelem lényeges vonatkozásokban valójában ismétli önmagát. Egyre több
felszínre került tény bizonyítja, hogy a kommunista mozgalmat nemzetközi
pénzemberek hívták életre 1773-ban azért, hogy megvalósítsák a
magánpénzrendszerre alapozott uralmi elképzeléseiket.
Ma már az is bizonyítható, hogy Marx Károly a megbízásukból írta a Kommunista
Kiáltványt, amelyben lényegében az illuminátusoknak azt az elképzeléseit próbálja
népszerűsíteni, amelyek az egész világ globális méretű kommunista köztársasággá
való átalakítására vonatkoztak.
A Frankfurti Egyetemen tanító Karl Ritter - aki Herderrel, Ratzerrel, és Kjellennel,
valamint Karl Haushoferrel együtt a geopolitika, mint tudomány megalapítójának
tekinthető - írta meg a Kommunista Kiáltvány antitéziseit.
Karl Ritter úgy gondolta, hogy nem a pénzoligarchiának és hálózatának kell
uralnia Európát, majd az egész világot, hanem bizonyos árja csoportoknak, akik
ugyanúgy szakítanak a keresztény értékrendszerrel, mint a pénzoligarchia és a
szolgálatában álló illuminátusok. A keresztény értékrendszer, vagy másképpen
megfogalmazva, az emberközpontú társadalom, amely az ember szolgálatát
tekinti a legfőbb értéknek, összeférhetetlen a világuralomra való törekvéssel.
A frankfurti történelem professzor elképzelései később a nemzeti szocializmusban
bontakoztak ki, amelynek szintén a világ végső ellenőrzése volt a célja. Az árja
uralmat szorgalmazó kis csoport úgy vélte, hogy vagy akcióba lépnek, vagy a
nemzetközi pénzoligarchia fogja megsemmisíteni őket. Ez a keresztény
értékrendszert egyformán tagadó, és világhegemóniára törekvő két csoport
megegyezett abban, hogy a legfőbb hatalom a földön a mindenható állam. Ennek az
államnak a feje pedig szinte egy földi istenség. Ezek a nézetek végül
megnyilvánultak mind a náci, mind a bolsevik diktátor istenítésében. Mivel Marxról és
a kommunizmusról lényegesen tájékozottabbak vagyunk, mint Karl Ritterről és az ő
nézeteiről, ezért ez utóbbival célszerű egy kicsit részletesebben foglalkozni.
Ritter történelmet oktatott a Frankfurti Egyetemen, majd a földrajz tanára lett a Berlini
Egyetemen. Berlinben a geopolitika vált szűkebb szakterületévé. Az
úgynevezett Árja Párt vezetőinek a törekvései és céljai mindig titokban voltak tartva,
így az is alig ismert, hogy Karl Ritter milyen kapcsolatban állt az árja világuralom
híveivel.
A brit kormány számára dolgozó hírszerzők feltárták ezt a kapcsolatot, amikor a
politikai gazdaságtant, a geopolitika tudományát és az összehasonlító vallástant
tanulmányozták a német egyetemeken. Az így szerzett értesüléseiket eljuttatták a