Hasselbacher német szerző szerint a császári Németország ellen sokat
hangoztatott néhány vád közül az volt a legkedveltebb, hogy Amerika azért lépett
be Németország ellen a háborúba, mert a németek nem tették érdekeltté a
győzelmükben. Ha kölcsönöket vettek volna fel Amerikától, akkor az Egyesült
Államok a németeknek segített volna. A másik sokat hangoztatott vád szerint a
korlátlan tengeralattjáró harc váltotta ki Amerika részéről a hadüzenetet.
Az első világháború kimenetelét eldöntő Egyesült Államok magatartásának a jobb
megértése végett Amerika pénzrendszerét kell szemügyre vennünk.
A világháborút megelőzően az Egyesült Államokban már két jól elkülöníthető
gazdasági hatalom létezett.
- Az egyik volt a reálgazdaságban működő termelőtőke, amely fizikai
termékeket állított elő és társadalmilag szükséges szolgáltatásokat nyújtott. - Ehhez a termelőtőkéhez hamarosan kapcsolódott a pénztőke, amelynek
1913 - ban sikerült az amerikai pénzrendszert a magánmonopóliumává
tennie, és így ő rendelkezett a reálgazdaság működéséhez szükséges
közvetítő közeggel, a pénzzel, a hitelekkel, és ezzel a tevékenységével egyre
nagyobb kamatjövedelemhez jutott.
A pénzrendszer birtokában a pénzoligarchia korlátlan hitelekkel rendelkezett és
ennek révén fokozatosan a termelő szférában is uralkodó szerephez jutott. A
termelőtőke és a pénztőke képviselői azonban nemcsak együttműködtek, de
keményen rivalizáltak is egymással. Az értékelőállító vállalkozók úgy vélték, hogy a
pénzemberek - noha tevékenységükkel értéket nem állítanak elő, csupán a
megtermelt értékeket osztják el a pénz segítségével - kisajátítják a munkát végző
termelőtőke hasznát és élősködnek a kockázatot viselő vállalkozókon. Ez a
nagyhatalmú amerikai finánctőkés csoport a nemzetközi pénzügyi oligarchia egyre