Az Egyesült Államoknak mindössze három sarki jégtörője van,
amelyek közül az egyik 50 éves, a másik pedig tavaly egy
fedélzeti tűz miatt állt félre.
Az amerikai parti őrség decemberben vásárolt egy használt kereskedelmi jégtörőt és azt
tervezi, hogy jövőre megkezdi sarkvidéki műveleteit.
Oroszországnak három tucat jégtörője van, amelyek közül sok
nukleáris meghajtású, ami nagyobb teljesítményt és hosszú
tengeri kitartást biztosít. Kína, amelynek legészakibb pontja
több mint 900 mérföldre van a sarkkörtől, tavaly három sarki
jégtörőt küldött a régióba.
Kína már régóta nagyobb szerepvállalásra törekszik az Északi-sarkvidéken, ahol
az ország vezetése úgy véli, hogy az olvadó jég gazdasági lehetőségeket nyit
meg, de a biztonsági kockázatokat is növeli.
Kína 2018-ban „sarkvidékközeli” nemzetnek és „az északi-sarkvidéki ügyek
fontos szereplőjének” nyilvánította magát.
A biztonsági szempont most csatlakozik a kereskedelmihez az orosz-kínai sarkvidéki
együttműködés előterében. A kínai parti őrség és az orosz határőrség októberben első
alkalommal tartott közös járőrözést az Északi-sarkvidéken. Az amerikai parti őrség, amely
légi úton figyelte a két kínai és két orosz hajót, azt mondta, hogy ez volt a legészakibb, ahol
valaha is észlelték a kínai parti őrség hajóit.
Júliusban két orosz és két kínai bombázó együtt repült Alaszka közelében, ahol amerikai és
kanadai vadászgépek elfogták őket. A bombázók mintegy 200 mérföldre repültek Alaszka
partjaitól és nem léptek be az amerikai vagy kanadai légtérbe. Amerikai tisztviselők szerint