5. Demokratikus részvétel és politikai kultúra a nemzet
életében!
A nemzeti közösség tudata előfeltétele a demokratikus döntéshozatalnak.
Az állampolgárok, ha úgy érzik, hogy közös haza érdekében dolgoznak, hajlandóbbak
konstruktív párbeszédre. Ellenkező esetben a társadalom atomizálódik és az érdekcsoportok
harca uralkodik. Ez éppen azok miatt van, akiket semmi nem köt a nemzethez, akik azt
hirdetik, hogy el kell innen menni jó messzire, vagyis akiknek az önzésük miatt minden
mindegy!
6. Erkölcsi iránytű: a felelősség és önfeláldozás értéke
A hazaszeretet nem csak érzelmi kérdés, hanem erkölcsi kötelezettség is.
Hogy ne azonnal Wass Alberttel kezdjem, amitől kiveri a víz a nemzetellenes,
kozmopolita és általában baloldali liberálisokat:
▪️ Hannah Arendt hangsúlyozta, hogy
a "közös világ" (a polisz) nélkül az ember erkölcsi gyökereit veszti el.
A nemzeti hűség például a második világháborúban sokakat arra ösztönzött, hogy
kockáztassák életüket másokért.
A hazaszeretet egészséges formája – ahogyan Petőfi is írta – "szeretem a hazát, de
élvezem a világot" elvét követi, nyitott a külvilágra, de tudatában van saját gyökereinek!
Magyarul összefoglalom neked:
A nemzet és a haza nem elavult fogalmak, hanem nélkülözhetetlen kapaszkodók
egy individualizmus és globalizáció által fenyegetett világban.
Megadják az identitást, erősítik a társadalmat, és erkölcsi iránytűként szolgálnak.
Nélkülük az emberiség nem közösséggé, hanem atomizált tömeggé válna – és
ahogyan Goethe mondta:
"Aki nem ismeri a múltat, kénytelen megismételni azt."
Ezért a nemzethez való tartozás és a hazaszeretet nem választható el az emberi lét
teljességétől – éppen azért, hogy ne legyünk gyökértelenek!
Bár ez csak hozzászólásom volt egy kedves olvasónak, de a végén úgy éreztem, hogy
egy cikket is megér és azt is, hogy elküldjem neked!
(Írta és saját véleményem, megjegyzésem, tekintsd, aminek csak szeretnéd -
A VilagHelyzete alapító szerkesztő újságírója)