20. ábra - A kvarkcsillag feltételezett szerkezeteHa azt gondolná a kedves olvasó, hogy tovább már nem lehet
„préselni” a csillagot anélkül, hogy áttérve az Univerzum sötét
oldalára fekete lyukká omlik össze, akkor sajnos téved, mert ami
megtörténhet, az ezen a szinten meg is történik. Ahogy előzőleg már
szó volt róla, a neutronokat is (ahogyan a protont, vagy elektront) egy
kisebb részecske, a kvark alkotja. A gravitációs prés pedig bizony
képes annyira összepréselni a csillagot, hogy a neutronok is
szétessenek az őket alkotó kvarkokra. Így születik a kvarkcsillag.
Különös dolog, ha belegondolunk abba, hogy így a csillag egyetlen
hatalmas neutron (pontosabban egy hatalmas hadron; hogy mi lenne
a neve, azt nem tudom, de nem az erős magerő tartja össze, hanem
a gravitáció)! A Chandra obszervatórium és a Hubble űrteleszkóp
adatait vizsgálva találtak egy objektumot (mindjárt el is nevezték
RXJ1856.3- 3754 - nek), ami csupán 11,5 km (!) átmérőjű, felülete
pedig 700 000 Celsius fokos. Ez viszont kizárja azt, hogy
neutroncsillag lehessen, hanem csak egy annál furcsább, és sokkal
sűrűbb képződmény. Egyes vélemények szerint a sötét anyag egy