a University of Leiden kutatói olyan jelre bukkantak, amelyről azt
gondolják, hogy a sötét anyag egyelőre még csak hipotetikus
részecskéjének a nyoma lehet. A különös szubsztanciáról csak gravitációs
hatása árulkodik, egyéb módon nem is lép kölcsönhatásba a normál
anyaggal. Miután minden ismert atom és részecske nyomát kiszűrték az
ESA XMM-Newton röntgenteleszkópjával rögzített több ezer spektrumból,
maradt egy olyan jel, amely a keresett nyom lehet, bár természetesen nem
nulla a valószínűsége annak, hogy instrumentális effektusról vagy mérési
hibáról van szó. A jel gyenge, atipikus fotonemisszióként mutatkozik a
röntgenspektrumokban és nem köthető egyetlen ismert atomhoz vagy
részecskéhez sem. Galaxisokon belüli eloszlása ráadásul pontosan megfelel
annak, mint amit a sötét anyagtól várunk, azaz az objektumok centrumában
erősebb, a szélek felé haladva pedig gyengül és egyre diffúzabb lesz.
Ellenőrzésként a kutatók ugyanezen észleléseket el akarják végezni saját
galaxisunk, a Tejútrendszer esetében is.
Ha a felfedezést megerősítik, az új utakat nyithat a részecskefizikai
kutatásokban, és új korszakot hozhat a csillagászatban is. A sötét anyag
részecskéi által okozott jelek észlelésére új típusú teleszkópok épülhetnek,
amelyek segítségével tudni fogjuk majd, hogy hol keressük a sötét
struktúrákat az űrben, és rekonstruálhatjuk az univerzum formálódásának
folyamatát is.