ilyen átmenetek vizsgálatával igyekezett a hipotetikus sötét fotont
megkeresni.
A magyar kísérleti felfedezésA hazai kutatócsoport protonokkal bombázott vékony Li-7 (lítium)
céltárgyat, amelyben ennek hatására egy instabil Be-8 (berilliumizotóp)
keletkezett, és ennek a 18,15 MeV-os átmenete meglepő eredményeket
tartogatott. A magyar kutatók a Be-8 atommag legerjesztődésekor
keletkező elektron-pozitron párok szögeloszlását vizsgálták. A
legerjesztődés során keletkező foton belső párkeltéssel elektron-pozitron
párt kelt, amelynek a szögeloszlása egy sima, jól ismert görbével írható le.
Azonban a legnagyobb meglepetésre nem ezt tapasztalták, hanem nagy
szögeknél élesen kiugró értékeket mértek, ami nem volt megmagyarázható
a belső párkeltés folyamatával. A kutatócsoport feltevése szerint a
legerjesztődésben egy eddig ismeretlen részecske keletkezett, amely
elektron-pozitron párra bomlott a megfigyelt szögkorrelációval. Az
ismeretlen részecske tömegét 17 MeV-ra becsülték. Az elmúlt három évben
számtalanszor pontosítottak a mérési módszeren, kiküszöbölve minden
szóba jöhető hibaforrást, és mivel mindig ugyanazt az eredményt kapták, a
hazai kutatók egészen biztosak az eredmény helyességében.
Ismerkedés az energiaegységekkelA részecskegyorsítókkal való „barátkozáshoz” elengedhetetlen a
magfizikában és részecskefizikában használatos energiaegységek
megismerése. 1 elektronvolt (eV) az a mozgási energia, amelyre egy
elektron 1 volt feszültségkülönbséget befutva szert tesz. Többszörösei:
ezerszerese a kiloelektronvolt (keV); milliószorosa, vagyis a keV
ezerszerese a megaelektronvolt (MeV); a MeV ezerszerese a
gigaelektronvolt (GeV). Újabban már a TeV egységre is szükség van a
gyorsítók leírásánál, ez a teraelektronvolt, az eV billiószorosa, a GeV
ezerszerese (1 TeV = 103 GeV = 106 MeV = 109 keV = 1012 eV).