Az antianyag

Valami nagyon furcsa dolgot hoztak létre a fizikusok

lőször sikerült előállítani olyan kvázirészecskéket, amelyek úgy
viselkednek, mintha a saját antirészecskéik lennének. A
Majorana-részecskék segíthetnek megoldani a hiányzó antianyag
galaxisok, sőt akár a sötét anyag rejtélyét is.

A legtöbb részecskének van egy antirészecske párja. Sőt, léteznek
antimolekulák, és elméletben létezhetnének antianyag galaxisok is.
Közöttük a különbség mindössze annyi, hogy a töltésük ellentétes, minden
más szempontból megegyeznek. Amikor egy részecske és antirészecskéje
találkozik, akkor mindketten elpusztulnak, a bennük tárolt energia pedig
általában két foton formájában kisugárzódik. Ezzel a jókora felszabaduló
energiával próbált robbantgatni a bíboros kamarás Dan Brown Angyalok és
démonok című regényében. Még ha ilyen bomba nem is, antirészecskék
valóban léteznek, sőt úgy tűnik, van olyan részecske, ami a saját
antirészecskéje is lehet egyben.

Kettő az egyb en

Ezt a gondolatot Ettore Majorana (1906-1938) olasz fizikus vetette fel
először 1937-ben. Az elmélet nem kavart túl nagy port, mivel sosem
észleltek egyszerre anyag- és antianyag-részecskéket, vagyis az elméletet
még nem sikerült bizonyítani. Ha léteznek ilyen részecskék, annyira
különlegesek, hogy a részecskefizika szabálykönyvének tekinthető
Standard Modell nem is érvényes rájuk. Majorana azt is felvetette, hogy
ezeknek a – később az olasz fizikus tiszteletére Majorana-részecskéknek
nevezett – részecskéknek a tömege is a hagyományostól eltérő módon
alakul ki. A Majorana-részecskék nem engedelmeskednek a Nobel-díjas
trió, Brout–Englert–Higgs elméletének sem.

E