Azután, amikor felmerült az igény, hogy éjszaka is mérni kellene ezt a
változást, azaz a Nap mozgását, kitalálták, hogy más dologgal is fel lehet
váltani annak mérését. Egy edénybe homokot töltöttek, alján szűk nyílással,
melyen az lassan kifolyt. Annyi homokot tettek bele, és úgy állították a
nyílást, hogy látható módon jelezze, mikor van reggel, délelőtt, délután,
este, sőt, mivel így nem voltak kitéve a Nap szeszélyeinek sem (mikor kel,
vagy nyugszik, felhős-e netán az idő), 24 egyenlő részre osztották a napot,
és így a homok pergése alapján meg tudták mondani épp hány óra van. Így
léteznek természetes időmérő történések, és általunk létrehozottak,
kitaláltak. A természeteseket ősidőktől a mai napig megfigyelhetjük, és
gyakorlatilag semmit nem változtak (mármint az emberi történelem során).
Egy nap ma is napkeltétől napkeltéig, vagy napnyugtától napnyugtáig tart,
ahogy egy Holdciklus is 28 nap, és egy év is 365 nap. Ezeket a
mérőszámokat maga a természet alkotta, ép ezért használják ezeket a leg
régebben. Már képlékenyebb ugyan, de megfigyelhető periódusban változó
a nappalok és éjszakák hossza. Éves szinten tehát az átlag azonos más évek
átlagával. Mindenki tudja, hogy nyáron hosszabbak a nappalok, míg télen
az éjszakák, December 22én a leghosszabb az éjszaka (Európában 16 óra),
és június 21-én a leg rövidebb (kb. 6 óra).
Az óra, mely huszonnégy egyenlő részre osztja a napot, valamint a perc,
mely az órát osztja hatvan egyenlő részre, már kitalált mértékek, ahogy a
másodpercek, és minden annál kisebb mértékegység is. A fényév
speciálisan ötvözi a távolságot és az időt. Ez az a távolság, melyet a fény
tesz meg egy év alatt. Ez is természetes mértékegység, hisz itt az év a
meghatározó, azaz amíg a Föld a Nap körül egy teljes kört leír. Avagy –
amíg eltelik 365 nap, mivel az a két érték jelenleg egyenlő. És ahogy a nap,
és a Hold hónap, úgy az év is önmaga hosszától függ, mint minden
természet által létrehozott mértékegysége, annyira nem változna az általunk
kitalált mértékegységek egyike sem, ha az előbb említettek változnának is.
Azaz, ha a föld lelassulna, avagy felgyorsulna, egy nap akkor is a
napfelkeltétől a következő napfelkeltéig tartana. Viszont már nem 24 óra
lenne, hanem esetleg 22, vagy 26. Ha a Föld Nap körüli keringése lassulna,
vagy gyorsulna, egy év akkor az az intervallum lenne, míg a Föld egyszer
megkerüli központi csillagát. Viszont már nem 365, hanem mondjuk 250,
vagy 450 nap lenne. Természetesen a módszer az igényekkel (pl. Hajózás)