Minden elhasználódik, kopik, öregszik, az összetörött bögre sem áll össze
újra magátó, és összeragasztva sem a régi már. Ha szó szerint elkezdene a
testünk fiatalodni, azt éppúgy az idővel, percekkel, órákkal, évekkel
mérnénk, azaz az idő éppúgy telne, mint amikor öregedtünk. Csak a
változás jellege lenne más, amit mérünk vele. Tehát ha egyszer mégis
összehúzódna a Világegyetem (ami a ma elfogadott teória szerint nem
történik meg), az idő akkor sem „fordul vissza”, mert az épp olyan változás,
mint amikor tágul. Csak az iránya ellentétes, hiszen vektormennyiség, így
iránya is van, mint minden mozgásnak. Az időnek viszont csak sebessége
van, amit leginkább a változások sebessége befolyásol.
A jövőbe történő utazás elméletben lehetséges, mert ha sikerül kellő
mértékben megközelítenünk a fény sebességét, akkor, míg számunkra egy-
két év telik el, addig a Földön akár száz év is eltelhet. De számunkra is telt
az idő, és a Földön lévőknek is, csak másképp. Azok a változások, amiket a
átélünk utazásunk közben, a Földön is két év alatt történnének meg velünk.
Sebességünk azonban megközelíti a fényét, így a változások ideje, azaz
bekövetkezése lelassul annyira, hogy a mi óráink szerint csak egy-két év
telik el, míg a Földön mondjuk száz. De negatív sebesség nincs, nem lehet
300 000 km/h negatív sebességgel haladni, a sebességnek, ahogy írtam is
már, csak iránya lehet negatív, azaz ellentétes egy másik irányhoz képest.
Azaz a múlta történő utazáshoz, amennyiben ugyanazon elv alapján
valósítanánk meg, mint a jövőbe történőt, akkor „negatív sebességre” lenne
szükségünk, ami nincs. Ha állunk (mihez képest?), akkor telik a leg
lassabban az idő számunkra, hisz a sebességünk a környezetünkhöz
viszonyítva zéró.
Az időnek így nincs iránya, csupán a változásokat méri, mindegy milyen
jellegűek. Valami (legyen az anyag, avagy energia) egyik állapotából a
másikba kerül. Ennek a folyamatnak a hosszát határozza meg az idő. Nem
folyosó, amin haladunk, és nem különálló erő, vagy energia. Csak egy
eszköz, mellyel a változás jellemezzük, önkényesen kialakított
mértékegység rendszerrel. Így az időutazás egyetlen lehetséges módja jelen
technikai szintünkön nem más, mint hogy az Univerzummal együtt
haladunk a térben, és ezzel együtt az időben is.Az idő tehát eléggé relatív,
mint sok minden más is. Magunkon is érezhetjük: ha jó a kedvünk,