hullámai, a szél és a vihar, melyekkel valamennyiünknek meg kell
küzdenünk. De ne feledjétek soha – és jobb kezét a szívére téve Geshe
Wangpo felénk hajolt az asztal felett –, hogy lent a mélyben, messze a
felszín alatt, minden rendben van. Az elme mindig makulátlan, határtalan és
ragyogó. Minél több időt tölt valaki lélekben ezen a csodálatos helyen,
annál könnyebb lesz számára az átmeneti, felszínes dolgokkal foglalkozni.
Geshe Wangpo nem csak szavakkal szólt hozzánk, megmutatta a
mögöttük rejlő értelmet is. Ahogy ott állt mellettünk, a mélység, ahol
minden mindig rendben van, valahogy kézzel fogható közelségbe került.
Aztán elment, ugyanolyan zajtalanul és észrevétlenül, mint ahogyan
érkezett.
Sam és Serena percekig csak ült és nem szólt semmit, annyira lenyűgözte
őket, ami történt.
Először Sam szólalt meg.
- Hát ez... ez nem volt semmi. Ahogy egyszer csak megjelent...
Serena mosolyogva bólintott. - Úgy tűnik, pontosan tudja, mi jár a fejünkben! – tette hozzá Sam.
- És nem csak akkor, mikor épp velünk van.
Hosszan néztek egymás szemébe, és mindketten ugyanarra gondoltak:
hogy csodálatos események részesei lehettek. - Az biztos, hogy igaza van! – mondta Serena. Olyan ember benyomását
keltette, mint aki épp most veszi észre, hogy kiderült az ég a feje felett. - Idegesítően igaza!
Mindketten elnevették magukat.
Kusali kinyitotta a bejárati ajtót, és a bisztrón végig szlalomozott az esti
szél. Az ablaknál ülő néhány vendég távozni készült.
Geshe Wangpo szavainak jelentőségét fontolgattam. A tartós boldogságra
csak a nyugodt ember képes. Amíg a boldogság a körülmények függvénye,
addig olyan pillanatnyi és megbízhatatlan, mint az események, melyek
kiváltották. Érzelmeinket a rajtunk kívül álló erők úgy hányják-vetik ide-
oda, mint a szél a levedlett macskaszőrt.
A nyugalom gyakorlásához nem kell megtérni. Geshe Wangpo maga
magyarázta el, milyen magától értetődő minden eszköz, ami kell hozzá. De
végső soron a nyugalom lényege az, hogy meg kell ismemi magát az elmét,
erről pedig tudtam, hogy meditációval kell elérni. Geshe Wangpo
nyilvánvalóan mesterszinten űzte a meditálást, ez abból is látszott, hogy