több százezret kell egymás mellé tennünk, mielőtt megláthatjuk őket. Az
emberi hajszál körülbelül a legvékonyabb dolog, amit még látunk. A haj
mégis kb. 300 ezer atomnyi vastagságú. Ha az atomok akkorák lennének,
mint egy parányi golyócskq, akkor egy hajszál 15 kilométer vastag volna.
Sok ilyen összehasonlítást ismerünk. Azt mondják például, hogy egy
mondat végén a pont egymilliárd atomot tartalmaz. Ám maguk az atomok
is még kisebb részecskékből állnak.
Az atom közepén bújik meg az atommag. Ez a mag is többféle részecskéből
áll, az úgynevezett protonokból és neutronokból. Az atommagot körülvevő
felhőben sok rétegben és sokféle elrendezésben találjuk az elektronokat.
Ezek a részecskék különböző számban összeállva hozzák létre a kémiai
elemeket. A legegyszerűbb atom, a hidrogén egyetlen protonból és egy
elektronból áll. Kétszer ennyi, és még két neutron alkotja a héliumatomot.
Ennek háromszorosát tartalmazza egy szénatom, és a lista folytatódik,
egészen a legnehezebb földi elemig, a plutóniumig.
Egy átlagos emberi testben 7 ezer kvadrillió atom található. Ez 27 nullát
jelent a hetes után. Ezt figyelembe véve azt hihetnénk, hogy mindannyian
sokkal többet tudunk róluk, pedig nem így van. Az atom szerkezetét
például sokan egészen tömörnek képzelik el, az atommag közelében
keringő elektronokkal. Ahogyan a Naprendszer közkeletű elképzelése, úgy
ez is gyökeresen téves.
Az atom 99 egész 999999999 százalék üres tér. Ha egy atom akkora volna,
mint egy katedrális, akkor a középen lévő atommag nem volna nagyobb
egy légynél. E körül a légy körül keringenének a porszem méretű
elektronok, ám közöttük csak az üresség található.
Az anyag ezen a szinten nagyon másként viselkedik. A kutatóknak új
szabályrendszert kellett kidolgozni, hogy megértsék, mi történik. Ez a
kvantumelmélet, amely a rendkívüli dolgokat állít.
Képzeljük el, hogy egy teniszlabda jelképez egy szubatomi részecskét. Egy
elektront, vagy egy fény fotont. A mikroszkópikus világegyetemben
különös dolgokat művel a teniszlabda szubatomi megfelelője. Láthatatlanná