hogy ilyenkor az elektron vagy a doboz egyik, vagy másik felébe kerül, de
nem ez a helyzet, hiszen nem egy parányi golyócska pattog ide-oda a doboz
belsejében, ugyanis az elektron hullámfüggvénye továbbra is betölti a
doboz mindkét felét. Ez az a helyzet, mikor ha bepillantanánk a dobozba,
azonos valószínűséggel találnánk meg az elektront a fal mindkét oldalán.
Képzeljük el, hogy a dobozt ténylegesen ketté választjuk és eltávolítjuk
egymástól. A koppenhágai értelmezés szerint az elektron hullámfüggvénye
továbbra is egyenlő mértékben tölti ki a két fél dobozt, nem számít
mennyire távol visszük őket egymástól. A hullámfüggvény csak akkor
omlik össze, és az elektron akkor válik egy pontba lokalizálttá, amikor
belenézünk az egyik fél dobozba. Nem számít melyiket nézzük, mivel a
dobozban eredetileg csak egyetlenegy elektron volt, bármilyen külső hatás,
mint a megpillantáshoz szükséges fény részecskéi, a fotonok, is hatással
vannak rá, és a hullámfüggvény azonnali megszűnését váltják ki az adott
fél dobozból.
Képzeljük el most azt, hogy a doboz egy légmentesen lezárt szobában van
amelyben egy ember tartózkodik. A doboz, amiben az elektron található
azonban összeköttetésben áll egy detektorral, amelyik egy előre
meghatározott pillanatban megállapítja, hogy az elektron a doboz egyik,
előre kiszemelt felében tartózkodik-e. Ha a doboznak ebben a felében nincs
jelen az elektron, akkor semmi sem történik. Ha viszont a detektor észleli
az elektron jelenlétét, akkor a szerkezet egy adag mérget önt a szobába,
amelyik ott szétáradva megöli az embert. A józan eszünk azt diktálja, hogy
50% esélye van a túlélésre, és 50% esélye a halálra. A koppenhágai
értelmezés szerint, mivel egyetlen külső megfigyelő sem láthatta, mi
történik, ezért amikor a detektor a kiválasztott fél-dobozt megvizsgálja,
akkor ahelyett, hogy az elektron hullámfüggvénye összeomlana, az egész
szoba hullámfüggvénye az állapotok szuperpozíciójának állapotába kerül,
ahol az egyik állapot az élő embernek (van), a másik pedig a halott
embernek (nincs) felel meg.
1203 kilométer a kvantum - összefonódás új rekordja
Kevesebb mint egy éve küldte fel Kína az űrbe a világ első
kvantumkommunikációs műholdját, amellyel azóta összefonódott fotonokat