megválaszolatlan kérdés.{^36 } De ha léteznek egyáltalán ideig-
óráig vagy hosszú időn át forró kezű befektetők, akkor is ritkák
- olyan ritkák, hogy alig vagy egyáltalán nem foghatók meg a
GVT szerzőhármas által elgondolt statisztikával. Egy olyan alap,
amely már öt éve nagyobb nyereséget hoz, mint a piaci átlag,
sokkal valószínűbben szerencsés, mint jó. A múltbeli
teljesítmény semmit sem szavatol a jövőre nézve. Ha a
michigani szurkolók Spike Albrechtre számítottak – hogy ő
majd bajnokságra vezeti a csapatot –, hát keservesen csalódniuk
kellett: Albrechtnek a második félidőben egyetlen dobása se
volt sikeres, és csapata, a Wolverines 6 ponttal kikapott.
John Huizinga és Sandy Weil 2009-es tanulmánya azt
sugallja, hogy jobb, ha a játékosok nem bíznak a forró kézben –
még akkor sem, ha az létezne!{^37 } A GVT hármas által
vizsgáltnál jóval bővebb adathalmazból következtettek erre;
sikeres dobás után a játékosok kisebb valószínűséggel dobnak
újra kosarat. A Huizinga és Weil által feldolgozott adatok
azonban nemcsak a dobás eredményességét rögzítették, hanem
azt is, hogy a játékos honnan dobott. És ezek az adatok meglepő,
de lehetséges magyarázattal szolgáltak: ha a játékos kosarat
dob, akkor közvetlenül ezután nehezebben kivihető dobással is
megpróbálkozik. Yigal Attali 2013-ban még érdekesebb
eredményt kapott ez irányban.{^38 } A ziccert bedobó játékos
távolabbról indított dobásaiból éppen akkora valószínűséggel
lett kosár, mint egy, a ziccert elvétő játékos távoli dobásaiból. A
ziccer – a gyűrűhöz közel, egy lábról való felugrással indított