vallani nem kezd.” Az így kapott adatok persze éppannyira
hitelesek, mint a kínzással kicsikart vallomások.
Nem könnyű felbecsülni, hogy ez a p-hekkelés mennyire
terjedt el – nem vizsgálhatjuk meg az íróasztalfiókba zárt vagy
éppenséggel meg sem írt cikkeket, ahogyan a Németországban
lezuhant gépekről sem lehetett megtudni, hol érte őket a golyó.
De Wald Ábrahámhoz hasonlóan levonhatunk néhány
következtetést a közvetlenül meg nem mérhető adatokról.
Jusson eszedbe a Béljóslás Nemzetközi Folyóirata. Mit látnál,
ha megnéznéd a benne közölt összes cikket, és feljegyeznéd a
bennük talált p-értéket? Ne felejtsd el, hogy ebben az esetben a
nullhipotézis mindig igaz, mert a belekből levont
következtetéseknek semmi közük a valósághoz; vagyis a
kísérletek 5 százaléka ad 0,05-nál nem nagyobb p-értéket, 4
százalékuk ad 0,04-nál nem nagyobb p-értéket, 3 százalékuk ad
0,03-nál nem nagyobb p-értéket, és így tovább. Másképpen ezt
úgy mondhatnánk, hogy a 0,04 és 0,05 közötti p-értéket adó
kísérletek ugyanannyian vannak, mint azok, amelyekben a p-
érték 0,03 és 0,04 közé esik, vagy azok, amelyekben 0,03 és 0,02
közé esik, és így tovább. S ha a cikkekben közölt p-értékeket
grafikonon ábrázolod, akkor ilyesfajta lapos görbét fogsz látni:
blacktrush
(BlackTrush)
#1