Jordan Ellenberg - Hogy ne tévedjünk - A mindennapi élet rejtett matematikája

számát, akiken a nyomozóknak rajta kell tartaniuk a szemüket.
Ez húszezred része a teljes felhasználósokaságnak.
A jobb és a bal fél között a Facebook húzza meg a
válaszvonalat: a bal oldalra kerül az a százezer felhasználó,
akiknek a Facebook számításai szerint nagyobb eséllyel lehet
közük a terrorizmushoz. Hiszünk a Facebooknak: elhisszük,
hogy akit az ő remek algoritmusa kiszúr, az biztosan legalább
kétszer akkora eséllyel terrorista, mint a jóravaló felhasználó.
Ebben a csoportban már tízezrenként akad egy terrorista,
összesen lehet tehát 10, s a többi 99 990 nem az.
Ha a 10 ezer jövendő terroristából 10 kerül balra és felülre,
akkor 9990 marad a felső rész jobb oldalán. Ugyanezzel a
gondolatmenettel jön ki az, hogy a Facebook ügyfélbázisából
199 990 000 felhasználó ártalmatlan, s közülük 99 990-et sorolt
az algoritmus a bal alsó négyzetbe; 199 890 010 kerül tehát
jobbra és alulra. Ha a négyzetekbe írt számokat összeadod,
akkor megkapod a 200 000 000-t, vagyis mindenkit.
Valamelyik negyedben ott van a te szomszédod is a házból.
De vajon hol? Csak annyit tudsz, hogy a bal oldalon, mert a
Facebook figyelmet érdemlő személynek nyilvánította.
Amit itt hasznos észrevenni: a bal oldali részbe soroltak
közül szinte senki sem terrorista. Vagyis 99,99% az esély arra,
hogy a szomszéd ártalmatlan.
Ez olyasvalami, mint a fogamzásgátló miatti ijedelem. Aki a
Facebook listájára felkerült, az kétszer akkora eséllyel
terrorista, mint aki nem, és ez rémisztően hangzik. De az induló