ebben a környezetben arra késztet majd, hogy más alkut köss. Az
erősen strukturált kódokat – közéjük tartozik a Hamming-kód is –
általában könnyű dekódolni. De ezek a nagyon egyedi kódok,
mint kiderült, rendszerint nem olyan hatékonyak, mint a
Shannon vizsgálta véletlen kódok! S az azóta eltelt évtizedekben
a matematikusok megpróbálták kezelni ezt a struktúra és
véletlenszerűség közötti elvi határt, és olyan kódok létrehozásán
dolgoztak, amelyek kellően véletlenszerűek ahhoz, hogy gyorsak
lehessenek, egyszersmind eléggé strukturáltak is, hogy
dekódolhatók lehessenek.
A Hamming-kód remek az erdélyi lottóban, de a Cash
WinFallra nem használható elég hatásosan. Az erdélyi lottóban
csak hét szám van, a massachusettsiben negyvenhat. Alighanem
nagyobb kódra lesz szükségünk. A legjobbat, amelyet erre a célra
találnom sikerült, R. H. F. Denniston fedezte fel a Leicesteri
Egyetemen 1976-ban.{^15 } Ez egy valóságos szépség.
Denniston egy 285 384 tagú listát állított össze a negyvennyolc
számból kiválasztható hatos kombinációkból. A listája valahogy
így kezdődik:
1 2 48 3 4 8
2 3 48 4 5 9
1 2 48 3 6 32...Az első két szelvényen négy közös szám van: 2, 3, 4 és 48. De – és
ez a Denniston-rendszer csodája – a 285 384 szelvényből nincs
két olyan, amelyen öt közös szám lenne. Denniston rendszerét