TizennégyA KÖZÉPSZER DIADALA
Az 1930-as évek eleje, akárcsak a mostani idők, az önvizsgálat
korszaka volt az amerikai üzleti körökben. Valami félresikerült,
afelől nem is lehetett kétség. De vajon mi? Az 1929-es nagy
összeomlás és a nyomában járó válság vajon megjósolhatatlan
katasztrófa lett volna? Vagy az amerikai gazdaság eleve, már
rendszerében hibás?
Horace Secrist a lehető legjobb helyzetben volt ahhoz, hogy ezt
a kérdést megválaszolja. A statisztika egyetemi tanára volt, továbbá
a Bureau for Business Research (Üzleti kutatások irodája)
igazgatója a Northwestern Egyetemen, a kvantitatív módszerek
üzleti alkalmazásának szakértője, sőt egy diákoknak és üzleti
vezetőknek szánt, általánosan használt statisztikai tankönyv
szerzője is.{^1 } 1920-tól, már évekkel az összeomlás előtt aprólékos,
részletes statisztikát állított össze több száz üzleti vállalkozásról, a
vasáru-kereskedésektől kezdve a vasutakon át a bankokig.
Táblázatokat közölt a kiadásokról, a teljes értékesítésről, a bér- és
bérleti költségekről, és minden más olyan adatról, amelyhez
hozzáférhetett, s igyekezett azonosítani és rendszerbe foglalni
azokat a rejtélyes különbségeket, amelyek némely vállalkozást
gyarapítanak, másokat viszont megakasztanak.