Secrist úgy vélte, hogy az általa lelkiismeretesen dokumentált
visszatérés addig nem ismert törvényszerűség az üzlet fizikájában,
s hogy az majd megbízhatóbbá és pontosabbá teszi a kereskedelem
tudományos vizsgálatát. De ennek épp az ellenkezője történt. Ha az
üzleti élet olyan lenne, mint a kaliforniai városok – némelyikük
valóban forró, némelyikük meg tényleg nem az, s ebben netán az
üzleti gyakorlat természetes különbségei mutatkoznának meg –,
akkor ennek megfelelően enyhébb visszatérést látnánk az átlaghoz.
Secrist adatai valójában azt tárják fel, hogy az üzleti vállalkozások
inkább a wisconsini városokhoz hasonlítanak. A remek vezetésnek
és üzleti érzéknek van ugyan szerepe, de van a sima szerencsének
is, nagyjából ugyanakkora.
Eugenika, az eredendő bűn
és ennek a könyvnek a megtévesztő címeEgy Hogy ne tévedjünk címmel írt könyvben kicsit furcsa lenne
Galtonról szólva meg sem említeni az eugenika elméletét – hiszen
erről a legismertebb a nem matematikusok körében; rendszerint
úgy is beszélnek róla, mint az eugenika atyjáról. Ha, mint állítom,
az élet matematikai oldalát tekintetbe véve könnyebb elkerülnünk
a tévedéseket, akkor hogyan lehetséges, hogy egy olyan kutató,
mint Galton, aki világosan lát matematikai kérdésekben, ekkorát
hibázzon az emberi fajnemesítés felvetésével? Galton úgy tartotta,
hogy erkölcsösen és kellő érzékenységgel nyúlt ehhez a kérdéshez,
a korabelieket azonban megdöbbentette vele: