156
157
158
159
160
161
emlékszik rá az Olvasó), akinek a zenei együttese kiadta az
„Eye in the Sky” című albumot.
Persze hogy ez nemcsak a képpontpárok közötti korrelációból
adódik, de a képpel rögzített (Shannon-féle értelemben vett)
információmennyiségből származik.
Az R. A. Fisherrel vitázó Pearson, a 9. fejezetben már említett
Egon Pearson apja.
Bár talán jobb nem túl hangosan panaszkodni, hogy az
„exponenciálisan”-t használják, mellesleg tévesen, a puszta
„gyors” helyett: egy újságíró nemrégiben „hihetetlen,
logaritmikus sebességnövekedés”-ről írt Usain Boltról szólva –
alighanem azért, mert leszólták az „exponenciálisan” szó
használata miatt; ez a logaritmikus azonban még az
exponenciálisnál is rémesebb.
Persze csak akkor, ha nem hajlamos az egész részvénypiac
egyfelé mozogni.
Technikai megjegyzés azoknak, akik törődnek az ilyesmivel: ez
a kérdésekre adott válaszokon elvégzett főkomponens-
analízisből adódó kétdimenziós vetület, vagyis a két tengely
között eleve nincs korreláció. A tengelyek értelmezése tőlem
származik. Ez a példa csupán egy, a korrelációval összefüggő
kérdés szemléltetésére való, semmiképp sem tekinthető
valóságos szociológiai következtetésnek!
De lásd erről Judea Pearl (UCLA) munkáját; a köré
csoportosulnak az okság formalizálására törekvő,
legfigyelemreméltóbb mai próbálkozások.