5
Hamlet
Hívatott az igazgató, azt mondta:
- Gratulálok, úgy döntöttünk, magának adjuk Hamlet szerepét.
Mint minden színésznek, dédelgetett álmom volt ez a szerep. Majd'
szétvetett a boldogság. Áradozva hálálkodtam az igazgatónak,
fogadkoztam, hogy minden erőmmel azon leszek, hogy a reám bízott
feladatot méltóképpen megoldjam.
Már-már kezdtük volna a próbákat, amikor újból hívatott az
igazgató. Kissé gondterheltnek láttam.- Felmerültek bizonyos aggályok. A társulat úgy véli, ha magára
bízzuk Hamlet szerepét, az az egyén favorizálása volna. - Ez azt jelenti, másnak adják Hamlet szerepét?
- Nem, az éppúgy az egyén favorizálása volna. De találtunk
megoldást. Hamletet maga fogja eljátszani és még nyolc színész.
Szerencsére kilencnél is többet találok a társulatban, akik többé-
kevésbé Hamletnek nézhetnek ki. - Értem, tehát én és még nyolcan felváltva játszunk.
- Nem, valamennyien egyszerre.
- Hogyhogy egyszerre... Csak nem ugyanabban az előadásban?
- Úgy van, ugyanabban az előadásban, minden este.
- Hiszen ez képtelenség! Kilenc Hamlet a Hamlet-ben!
- Úgy van.
- Aha. Az egyik kimegy, a másik bejön, kimegy, bejön a harmadik
és így tovább? - Nem, mert abban az esetben felmerül a sorrendiség kérdése, és
csorbát szenvedne az egyenrangúság. Ne feledje, mindenkinek
egyenlő esélyt kell adni. - Akkor hogyan?
- Kórusban.
Lerogytam a székre. Az igazgató felállt, előjött az íróasztal mögül.
Kezét a vállamra tette. - Fel a fejjel! Így eleget teszünk a társadalmi elvárásoknak, és
művészileg is nagy eredmények születhetnek. Már megvan a rendező,
aki elvállalta, nagyon érdekes, avantgárd kísérlet lesz. Hamlet
felbontása kilenc személyiségre, érti, ugye. - Értem. Mélylélektan.
- Felmerültek bizonyos aggályok. A társulat úgy véli, ha magára