A vendégek sajnos már távoztak. Maga még az elején ment el,
ugye?
Okom volt rá.
Na, ez az! Mindannyian nagyon kíváncsiak voltunk, hogy miért
ment el.
Volt valami elintéznivalóm.
Persze, persze. De ezzel magára irányította a figyelmet, és semmi
másról nem beszéltek, csak magáról.
Komolyan?
Igen, néhányan a keresésére is indultak volna, de mondtam,
hogy én majd elintézem. Végül is mint házigazda felelősséggel
tartozom.
Világos.
Örülök, hogy egyetért. Minek felfújni a dolgot? Elintézzük
egymás között, tanúk nélkül, maga meg én.
Kérem, nyugodtan, nem vagyok haragtartó.
Akkor adja vissza azt az órát.
Miféle órát?
Ne tegyen úgy, mintha nem értené. Maga tudja a legjobban, hogy
az egyik vendégnek eltűnt az órája.
Csak nem gondolja, hogy én loptam el?
Ki más, ha nem maga? Nemcsak én, mindannyian így gondoljuk.
Megöleltem, noha tiltakozott. Nem akart velem ünnepelni, hanem
távozott, s közben azzal fenyegetőzött, hogy értesíti a rendőrséget.
Ennek ellenére boldog voltam. Mindig tudtam, hogy vagyok valaki,
és végre észrevették.
