Franciaországban az önostorozásnak van egy homályos
és széles körben elterjedt hangulata - valami, ami úgy lóg a
levegőben, mint egy gáz. Bárki, aki Franciaországba látogat és
televíziót néz, nem tud nem megdöbbenni a műsorvezetők,
újságírók, közgazdászok, szociológusok és különféle
szakemberek megszállottságán: műsoridejük nagy részét azzal
töltik, hogy Franciaországot más európai országokkal
hasonlítják össze, mindig azzal a céllal, hogy Franciaországot lekicsinyeljék.
Általában elegendő Németországra mutogatni; de néha Németország nem áll olyan jól, így
Skandináviára, Hollandiára és ritkábban Nagy-Britanniára hivatkoznak. Bármi legyen is a téma,
természetesen mindig lehet felfedezni egy országot, amelyik fölöttünk áll; de a
mazochizmusban való ilyen szélsőséges gyönyörködés meglepő.
Ez csak egy részlet.
Ennél sokkal fontosabb téma, mivel nemcsak a hanyatlás
tünete, hanem maga a hanyatlás: természetesen a
demográfia.
Nemrégiben politikusok és kommentátorok megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a "szintetikus
termékenységi index" (azaz az egy nőre jutó gyermekek száma) FRANCIAORSZÁGBAN
1,8 -RA CSÖKKENT.
Egy ilyen szám a dél-európai országok számára álomszerű lenne: Olaszország,
Spanyolország, Portugália és Görögország számára, ahol ez az arányszám 1,3
Még rosszabb a helyzet Ázsiában, a világ technológiailag fejlett, távol eső, de általánosan csodált
részein. Szingapúrban és Tajvanon az arány 1,2.
Dél-Koreában csak 1,1. Ez az ország 2050-re lakosságának tizedét veszítheti el; ha ez így