VilagHelyzete 2021. Októberi szám - Benne az összes szeptemberi cikk és poszt valamint fordítás - 402 oldalon

(VilagHelyzete) #1

Az egyik oldalon ott voltak a "szánalmas bevándorlásellenesek" (bár ez a kifejezés 2015-
ben még nem volt használatban). Ők voltak az ellenség. Mert gyűlölték a bevándorlókat, a
melegeket.


Ez a gyűlölet nem abból fakadt, hogy egy bizonyos
gazdaságpolitika vesztesei voltak. Nem, "azok az
emberek" "gyűlölete" az általános utálatosságból, a
műveltség és az erkölcsi tartás hiányából fakadt. A
plebs ellenében álló hivatásos és vezető rétegek
úgy állították be magukat, mint magának az
emberiségnek a barátai és szövetségesei.


Svédország a jövő kapuja volt. A 2015- 2018
közötti intenzív polarizáció a vidéki vs. városi,
"bárhol" vs. "valahol" mára rendkívül ismertté vált nyugati mintát követte. 2015-ben a (többnyire
képzeletbeli) SD-szavazó vidéki parasztok valódi félelme és gyűlölete hirtelen, csodával határos
módon kirajzolódhatott élesben: jó kontra rossz, humanizmus kontra önzés.


De most, évekkel később már látjuk, hogy ezek a csatasorok pusztán a
fantázia szüleményei voltak. A tanulatlan nyomorultakról szóló
narratívákat, akik aljas módon próbálják megakadályozni, hogy a
gyerekeik kapcsolatba kerüljenek a bevándorlókkal, felváltotta a
valóság:

A svéd középosztálybeli családok ma már mindent megtesznek
azért, hogy a saját gyerekeik ne keveredjenek bevándorlókkal az
iskolában. Aggódnak a tanulmányi következmények miatt - nem is
beszélve az erőszak és a rendbontás kockázatáról -, ha a
bevándorlókat beengedik az "ő" iskolájukba.

Svédországban a magán charteriskolák megengedő rendszere, bár gyakran támadják, hogy
valamiféle neoliberális logikát tükröz, a gyakorlatban sok szülő számára a gyermekeik
önszegregációját jelenti.


Svédország, amely történelmileg egalitárius és homogén ország, soha nem foglalkozott
olyan várostervezéssel, amelynek célja, hogy a szegények ne találkozhassanak a
gazdagokkal.


A középosztály képessége, hogy elszigetelje magát a bevándorlás
kevésbé kívánatos következményeitől, összeomlott; a rendkívül
jómódú városrészekben, például a stockholmi Strandvägenben
élők most utcai versenyekről, lopásokról és nyílt utcai
drogkereskedelemről panaszkodnak.

Ennek eredményeképpen a menekültek befogadásáért a válság éveiben harcolók közül
néhányan később részt vettek vagy akár vezettek helyi tiltakozásokat is, amelyek a bevándorló
és az őslakos diákok egy iskolában való keveredése ellen irányultak.

Free download pdf