A JÓSÁG RITUÁLÉJA – ÉS MÖGÖTTE A GONOSZ
Ezek a többnyire valódi tehetséggel megáldott társutasok sokáig
őszintén hitték, hogy a sztálinizmus a felvilágosult élet
nélkülözhetetlen része, miközben a kommunista ügynökök – cinikus
mosollyal a szájuk szögletében – használták fel az „ártatlanok klubját”
a legsötétebb játszmáikhoz. Stephen Koch nagyszerű könyvében a
jóság rituáléjának nevezte azt az ördögi technikát, amikor a jóságot és
a humanizmust állították a Gonosz szolgálatába.
Eleinte a sztálinizmus volt porondon, amikor az lelepleződött, maradt a fasizmus elleni
harc, majd jött a faji elnyomás elleni küzdelem, a szexuális devianciák dicsőítése és
az egyre szélsőségesebb hiedelmek divatossá tétele, természetesen mindig
valamiféle fennkölt, messianisztikus csomagolásba bújtatva. Lenin hasznos idiótáiból
megteremtették azt az intellektuális közeget, amely a „politikai ártatlanság” álarcát
viselve letaglózott minden különvéleményt. A „nyúltenyésztés” bevált: a
mesterségesen keltett divat tömeghisztériává alakult.
Az egyik legismertebb társutas: Ernest Hemingway Nobel-díjas író (b) és Fidel Castro kubai miniszterelnök
találkozója Havannában.
(MTI/CP)