Egyes dokumentumok állítólag "pénzügyi
bűncselekményekhez, köztük pénzmosáshoz" is
kapcsolódnak.
Bár a dokumentumok bombasztikus tartalmával kapcsolatos cikkek közzététele még csak az
elején tart, a konzorcium azt ígéri, hogy a feljegyzések "példátlan mennyiségű információt
tartalmaznak a Brit Virgin-szigeteken, a Seychelle-szigeteken, Hongkongban, Belize-ben,
Panamában, Dél-Dakotában és más titoktartási joghatóságokban bejegyzett szervezetek
úgynevezett haszonhúzókról", és több mint 330 politikus és 130 Forbes-milliárdos neve
szerepel.
A terjedelmes anyag ellenére számos kritikus rámutatott, hogy az ICIJ térképei, amelyeken
az "elit és a csalók" származási és/vagy lakóhelye szerepel, erősen Oroszország és Latin-
Amerika irányába mutatnak - például egyetlen korrupt politikus sem szerepel az Egyesült
Államokból.
Maga a szervezet is megjegyzi, hogy az aktákban a legjelentősebb mértékben Argentína,
Brazília, Kína, Oroszország és az Egyesült Királyság van jelen - ami furcsának tűnik, ha
figyelembe vesszük, hogy a konzorcium több mint 1 milliárd dollárt azonosított, amelyet
amerikai székhelyű trösztökben tartanak, amelyek az adóelkerülés, adócsalás és
pénzmosás kulcsfontosságú eszközei.
Másfelől az ICIJ és fő munkatársa, a Szervezett Bűnözés és Korrupció Jelentési Projekt
(OCCRP) korábbi nagyszabású kiadványai hasonlóan ellentmondásos kihagyásokat
tartalmaztak. Ez utóbbi például 2019 márciusában leleplezte a "trojka mosodát", amelyen
keresztül orosz politikusok, oligarchák és bűnözők állítólag dollármilliárdokat csorgattak
át.