Az Egyesült Államokon belüli reakció szintén
azonnali és fenyegető volt.
A New York Times március 12-i vezércikke Vlagyimir Putyin mérgező hatósugara címmel
dübörgött:
„A brit hírszerzésnek dolgozó Szergej
Szkripal volt kém és lánya, Julija elleni
támadás, amelyben egy válaszoló
rendőrtisztet is megmérgeztek, nem egyszerű
bérgyilkosság volt. Akárcsak Alekszandr
Litvinyenko, egy másik brit informátor 2006-
os meggyilkolása, akit radioaktív polónium
210 - gyel mérgeztek meg, a Szkripal elleni
támadás célja az volt, hogy minél szörnyűbb,
ijesztőbb és nyilvánosabb legyen.Egyértelműen Vlagyimir Putyin elnök áldását
adta rá, aki a Litvinyenko-ügyben nem sok
visszautasítást kapott Nagy-Britanniától. A
felelősség ezúttal egyértelműbbé vált, és ez
a NATO-szövetséges ellen elkövetett támadás
erőteljes választ igényel mind a szervezet,
mind pedig - ami talán még fontosabb - az
Egyesült Államok részéről."