neuronom, ami megegyezne a tiéddel. És a te neuronjaid nem fognak teljesen
ugyanúgy elhelyezkedni, és irányulni. És lehet, hogy több, vagy kevesebb neuronnal
rendelkezel. Vagyis igen valószínűtlen, hogy ugyanaz lenne a te anyagod vagy
áramköröd.
09:53
Tehát hogy vagyunk képesek olyan valóságot teremteni, amiben egyáltalán értjük
egymást? Nos, nem kell sokat töprengenünk ezen. Most már megvizsgálhatjuk mind a
10 millió szinapszist. Megnézhetjük az anyagot. És megváltoztathatunk
neuronokat. Használhatunk különböző neuronokat, különböző
variációkban. Elhelyezhetjük őket máshova, irányíthatjuk őket másfelé. Növelhetjük
vagy csökkentjük a számukat. És amikor ezt megtettük, felfedeztük, hogy az áramkör
megváltozott. De a minta, ami alapján az áramkör készül, nem változott. Vagyis az agy
alapanyaga, akár kisebb, akár nagyobb az agyunk térfogata, vagy más fajta
idegsejtekből épül fel, más alakú neuronokból, végső soron mindannyian ugyanabból
az anyagból vagyunk. Szerintünk ez fajspecifikus, ami megmagyarázná, hogy mért
nem tudnak a fajok egymással kommunikálni.
10:46
Akkor kapcsoljuk be. De ahhoz, hogy ezt megtehessük, életre kell kelteni. Életre
kelteni pedig egyenletekkel és matematikával lehet. Az egyenleteket, amik a
neuronokat elektromos generátorrá alakítják, két cambridge-i Nobel díjas fedezte
fel. Vagyis megvan a matek, ami megeleveníti a neuronokat. Vannak egyenleteink is,
amik leírják, hogy hogyan gyűjt információt a neuron, és hogy hogyan keletkezik az a
kis villám, aminek segítségével egymással kommunikálnak. És amikor a szinapszishoz
érnek gyakorlatilag annyit tesznek, hogy szó szerint, sokkolják a szinapszist. Ez olyan,
mint egy elektromos sokk, amitől kémiai anyagokat bocsát ki a szinapszis.
11:27
És matematikailag le tudjuk írni a folyamatot. Vagyis le tudjuk írni a neuronok közti
kommunikációt. Szó szerint csak egy maréknyi egyenletre van szükség, hogy
szimulálni tudjuk a neokortex tevékenységét. Amire szükség van, az egy nagyon nagy
számítógép. Pontosabban egy laptop-ra van szükség neurononként, ami elvégzi a
számításokat. Vagyis 10 000 laptopra van szükség. Hova forduljunk? Az IBM-hez, és
ők adnak egy szupercomputert, mert ők tudják, hogy lehet berakni 10 000 laptopot egy
hűtőládányi térfogatba. Itt van tehát ez a Blue Gene szupercomputerünk. Betöltjük az
összes neuront, mindet a saját processzorához, beindítjuk és lássuk mi
történik. Repülünk egy kört a varázsszőnyeggel!
12:13
Itt aktiváljuk. És ez az első bepillantás abba, ami az agyban történik, amikor inger
éri. Ez az első nézet. Elsőre talán azt gondolják, hogy "Úristen, ebből hogyan áll elő a
valóság?" De valójában be lehet indítani, annak ellenére, hogy nem tanítottuk ezt az
oszlopot arra, hogy valamiféle jellegzetes valóságot teremtsen. De feltehetjük a
kérdést, hogy "Hol a rózsa?" Vagy "Hol látszik az belül, ha képpel ingereljük?" Hol
található a neokortexen belül? Mert végülis ott kell lennie, ha ezzel ingereltük.