- NOVEMBER 20.
TÜSKEFEHÉRJE: MEDDIG MARAD A KORONAVÍRUS FENYEGETÉS?
A Covid-19 koronavírus változatai és mutációi az oltásokkal párhuzamosan
folyamatosan jelennek meg a világ különböző részein, ami arra készteti a szakértőket,
hogy feltegyék a kérdést, meddig tart a világjárvány és mennyire hatékonyak
valójában a jelenlegi védekezési módszerek.
A világjárvány 2019-es kezdete óta az emberek a világot megbénító betegséget egyszerűen
csak "koronavírusként" emlegetik. Most, 2021-ben, amikor róla beszélünk, nemcsak az
eredeti változatra gondolunk, hanem annak számos mutációjára is.
Májusban a WHO úgy döntött, hogy a legfontosabb változatokat görög betűkkel jelöli. Azóta
a Delta-változatot nyilvánították világszerte uralkodó törzzsé, és most már kódnak tűnő
címekkel részletezzük a változatok közötti különbségeket.
A múlt hónapban az Egyesült Királyságban a gyorsan terjedő Delta AY.4.2 variáns miatt
rendkívüli riadókészültséget rendeltek el. Ezen a héten Norvégia jelentette, hogy a Delta
törzs egy újabb változatát találták meg - az AY. 63. Az ország szakértői szerint ez nem
veszélyesebb, mint maga a Delta mutáció. Eközben egy másik, Franciaországban felfedezett
változat (B.1.640) kellemetlen meglepetést okozott a kutatóknak:
azt mondták, hogy még soha nem láttak ehhez hasonló mutációt.
David Dockrell professzor, az Edinburgh-i Egyetem Gyulladáskutató Központjának
munkatársa az RT-nek ismertette a koronavírus állandó mutációjának okait.
"A vírusban azok a területek változnak a legnagyobb valószínűséggel, amelyek kapcsolatba
kerülnek az általunk "szelekciós nyomásnak" nevezett tényezőkkel - vagyis olyan
tényezőkkel, amelyek miatt szükségük van a változásra" - magyarázta.