Ugyanakkor "szélsőséges nacionalizmus", "nácizmus" és "ruszofóbia" miatt ostorozta
Ukrajnát, rámutatva az orosz nyelvű hírügynökségek bezárására és az orosz
nyelvűeket diszkrimináló törvényekre.
Az orosz államfő azt is állította, hogy Kijev szabotőröket küld az orosz infrastruktúra ellen, és
megpróbál "külföldi államokat belerángatni az országunkkal való konfliktusba".
Ukrajna NATO-csatlakozási törekvései - ragaszkodott hozzá - "az országunk elleni
támadás közvetlen veszélyét" jelentenék.
"Hadd hangsúlyozzam még egyszer, hogy Ukrajna nem csak egy szomszédos ország
számunkra. Saját történelmünk, kultúránk és lelki világunk szerves része" - mondta,
hangsúlyozva, hogy az ukránok "olyan emberek, akikhez az oroszokat vérségi és családi
kötelékek fűzik", valamint barátok, szomszédok és kollégák.
Putyin ugyanakkor leszögezte:
"A modern Ukrajnát teljes egészében Oroszország, pontosabban a bolsevik
kommunista Oroszország hozta létre".
Szerinte "Lenin és támogatói durva módon tették ezt, elidegenítve Oroszország történelmi
területeit. Az ott élő emberek millióit egyáltalán nem kérdezték meg".
Az orosz elnök rámutatott, hogy a Szovjetunió bukása óta Kijev hátat fordított a
Szovjetunióban betöltött szerepének és ledöntötte a vezető marxisták szobrait.
"Ha dekommunizációt akarnak, mi örülünk neki. De ne álljanak meg félúton - mi készek
vagyunk megmutatni, hogy milyen is a dekommunizáció valójában" - folytatta.
Pillanatokkal a beszéd sugárzása előtt a Kreml nyilvánosságra hozta, hogy Putyin
értesítette Emmanuel Macron francia elnököt és Olaf Scholz német kancellárt, hogy "a
közeljövőben" alá kívánja írni a DPR és az LPR elismeréséről szóló rendeletet.
Az események hivatalos verziója szerint a két másik világvezető "csalódottságát fejezte ki
ezzel a fejleménnyel kapcsolatban", de hangsúlyozták, hogy készek fenntartani a diplomáciai
erőfeszítéseket.
A bejelentésre akkor került sor, amikor a két szakadár régióhoz hű erők és a kijevi
csapatok egymást vádolják azzal, hogy a frontvonalakon keresztül heves lövöldözést
folytatnak. Hétfőn Denisz Puszilin és Leonyid Pasecsnik, a DPR és az LPR vezetői
Moszkva támogatását kérték függetlenségükhöz. Putyin elnökölt az orosz Biztonsági Tanács
televíziós közvetítéssel közvetített ülésén, amelyen a kérés megvitatására került sor és
amelyen magas rangú tisztviselők sürgették, hogy mindkét régiót ismerje el.
A két köztársaság 2014-ben, a Majdan eseményeit követően, amikor erőszakos utcai
tüntetésekkel megdöntötték a demokratikusan megválasztott ukrán kormányt,
kinyilvánította autonómiáját Kijev ellenőrzése alól.
Mindeddig azonban sem Oroszország, sem más ENSZ-tagállam nem ismerte el őket
szuverén nemzetként, és Moszkva támogatta a konfliktus diplomáciai megoldását és a
Donbassz és Kijev kibékítését célzó minszki megállapodásokat.