Dmitrij Szuszlov, a Felsőfokú Közgazdasági Iskola Átfogó Európai és Nemzetközi
Tanulmányok Központjának igazgatóhelyettese és a Valdai Klub munkatársa szerint sem
tekintik úgy, hogy minden, ami Európa biztonságát érinti, az ő gondjuk lenne. Úgy véli:
● "Az EU feladta hatáskörét a régió katonai biztonságának minden kérdésében. Saját
biztonságáról a NATO-megállapodások értelmében az Egyesült Államok gondoskodik,
nem pedig a helyi csapatok. Amikor Európa olyan dolgokat mond, mint hogy
döntéseket kell hoznia [Ukrajnával kapcsolatban], akkor egy dolgot kérdezhetünk: és
mi köze van ehhez az EU-nak?"
● Ami azt illeti, hogy Európa segíthet-e a jelenlegi válság rendezésében, megnézhetjük,
hogyan vett részt Európa a donbásszi rendezési megállapodás közvetítésében - véli
Szuszlov.
Németország és Franciaország uniós megbízottjai akár nyolc órán keresztül is tárgyaltak
Oroszországgal. Úgy tűnt, hogy végre áttörést sikerült elérni, amikor a felek végül
egyetértettek abban, hogy a minszki megállapodásokat nem tartják be és aktualizálni kell
őket. Sajnos, ez az érzés rövid életű volt: Európa már másnap reggel nyilvánosan
folytatta az Oroszország elleni további szankciókat érintő terveinek megvitatását.
A NATO egy rendkívül nyilvános és átlátható szervezet és bár egyes szakértők szerint ez a
szövetség legfőbb fegyvere, ez egyben egy rést is jelenthet a páncélján, mivel ennek
köszönhetően a szövetségen belüli összes belső nézeteltérés is nyilvános.
● Ebbe beletartoznak az uniós tagállamok közötti nézeteltérések is. Nemrégiben Joe Biden
elnök, a NATO egyik legfontosabb tagállamának vezetője elismerte, hogy a NATO-
szövetségesek között a színfalak mögött megosztottság mutatkozik a tekintetben,
hogy mire hajlandóak. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is tett ilyen értelmű nyilatkozatokat.
A nyugati országok most nehezen tudnak megegyezni abban, hogy mi minősülne
inváziónak. A jelek szerint az EU-tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy a
megtorlás akkor lenne-e helyénvaló, ha Oroszország "teljes körű invázióhoz" folyamodik,
vagy válaszul egy "kisebb mértékű behatolásra" is. Úgy tűnik, abban sem értenek egyet,
hogy a "túl korai" szankciókkal való sújtás Moszkvára a kívánt elrettentő hatással járna.
Szuszlov szerint ennek a vitának két oldala van.
- Az egyik oldal (köztük Nagy-Britannia, Lengyelország és a balti államok) ragaszkodik a
konfrontációhoz, - míg a másik oldal (köztük Németország, Franciaország és Olaszország) a tárgyalást
részesíti előnyben.
A közelmúltban történt incidens, amikor Németország megtagadta a légterébe való belépést
az Egyesült Királyságtól az Ukrajnába fegyverrendszereket szállító repülések felett, jó példa
arra, hogy meddig fajulhatnak az ilyen nézeteltérések. Az Egyesült Királyság repülőgépei
végül Németország körül repültek, több időt és pénzt költve erre a szállításra. Bár később a
hatóságok tagadták, hogy ez egyáltalán probléma lenne, nehéz elhinni, hogy tűz nélkül nincs
füst.