A legújabb korban a világot fosszilis üzemanyagok forgatják. A civilizáció minden részébe
beépült: a mezőgazdaság, szállítás, műanyagipar, fűtés, honvédelem, gyógyszeripar
meghajtói, és a kereslet egyre csak nő.
Ameddig a világnak olajra van szüksége, és ameddig az olajat csak USA dollárban
adják el, megmarad a dollár iránti kereslet, és ez a kereslet adja meg a dollárnak az
értékét.
Az Egyesült Államok számára ez remek üzlet. A dollár papíralapon vagy számítógépes
rendszerben digitálisan megy ki, cserébe valós termékek és szolgáltatások érkeznek be. A
világ többi részére ez azonban a kizsákmányolás nagyon ravasz formája.
Az elsődlegesen dollárban folytatott nemzetközi kereskedelem szankciók útján
erőteljes pénzügyi fegyvert ad Washington kezébe. Ez annak tudható be, hogy a legtöbb
nagy volumenű dollárügyletet az USA-n préselnek át.
Ez az olajdollár-rendszer egészen 2000.
szeptemberig állt fenn gond nélkül, amikor Szaddám
Huszein bejelentette döntését, miszerint Irak
olajeladásait dollárról euróra váltja át.
Ez közvetlen támadás volt a dollár ellen, és kétségkívül az év legfontosabb
geopolitikai eseménye, de csak egyetlen cikk tett róla egyáltalán említést a nyugati
médiában.