Jonathan Franzen - A világ végének vége

politika pedig akkor is bonyodalmas ügy volt.
Costa Rica arról híres, hogy nincs hadserege, viszont a
nemzeti parkok szinte katonai szigorral vannak megszervezve.
A főhadiszállás San Joséban, a fővárosban van, a
természetvédelmi őröket és más személyzetet folyamatosan
cserélgetik az egyes nemzeti parkok között, melyeket az
állandóan betöréssel fenyegető ellenséges hadaktól
megvédendő területnek tekintenek. Janzen és néhány széles
látókörű Costa Rica-i politikus felismerte, hogy egy korlátozott
gazdasági lehetőségekkel rendelkező országban, ahol a
megvédendő terület hatalmas, a védelemhez rendelkezésre álló
pénzeszközök pedig végesek, a kitermelhető fában, vadban és
ásványi kincsekben gazdag nemzeti parkok megvédése olyan
feladat, mintha gazdag úri házakat kellene őrizni egy gettóban.
Az ACG új módszerrel kísérletezett: a nemzeti parkokat és a
hozzájuk tartozó rezervátumokat kivonták az igazgatóság
személyzeti politikájának a hatálya alól, s így a személyzet,
melynek már nem kellett folyamatosan költözködnie,
gyökereket ereszthetett, azonosulhatott a területtel és a
természetvédelem feladataival, miközben minden
alkalmazottól, még a rendőröktől is elvárták, hogy hasznos
természetvédelmi és tudományos munkát is végezzen.
Eleinte ez gyakran a bozóttüzek elleni küzdelmet jelentette.
Az ACG mai területének nagy részén valamikor
mezőgazdálkodás folyt, és a földeket különböző elvadult fűfélék
borították. A Nature Conversancy, valamint a svéd és a Costa
Rica-i kormány segítségével gyűjtött pénzből, illetve az amerikai
előadásai utáni kalapozás jövedelméből, Janzen óriási legelőket