"Beszélnünk kell azzal, aki ma a Kremlben van", mert a "demokráciáknak" beszélniük kell a
nemzetekkel, még akkor is, ha azokat "nem demokratikusnak" tartják - mondta Michel.
Az EB elnöke azt is elmondta, hogy "rendszeresen" beszél személyesen Vlagyimir Putyin
orosz elnökkel és "a kapcsolatunk története" segít mindkét vezetőnek megérteni egymás
álláspontját, még ha "nem is osztják azt".
Charles Michel azonban úgy véli, hogy nem a szavak, hanem "az erőviszonyok
megváltozása" járulhat hozzá az előrelépéshez a jövőbeni tárgyalásokon.
Hozzátette, hogy Európának nem szabad feladnia a közvetítő szerepét a konfliktusban, és
"kiszervezni" a szerepet egy külső hatalomnak, legyen az az Egyesült Államok vagy Kína.
Arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szembe kell-e néznie a "nemzetközi
igazságszolgáltatással" amiatt, amit Kijev és a nyugati országok Ukrajna lerohanásának
neveznek, Michel azt mondta, hogy nincs nemzetközi "jog igazságszolgáltatás nélkül", de azt
mondta, hogy "a nemzetközi szervezeteken múlik", hogy Moszkvának felelnie kell-e
valamiért.
Michel azt is elmondta, hogy az EU megpróbálja "a lehető legnagyobb mértékben támogatni
[Ukrajnát]" anélkül, hogy "súlyosbítaná a konfliktust", hozzátéve, hogy Európa már
"megszegte" saját "tabuit" azzal, hogy 1 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.
Európa azonban nem tud mindent megadni Kijevnek, amit csak akar, különösen, ha Ukrajna
uniós csatlakozásáról van szó - mondta.
"A bővítés érzékeny kérdés, amelyről nem minden európai országnak ugyanaz a véleménye"
- mondta, hozzátéve, hogy figyelembe kell venni más, a tagság útjára már lépett nemzetek,
például Szerbia, Albánia és Montenegró érdekeit is.
Michel megjegyezte, hogy az Ukrajna és az EU között 2014-ben aláírt társulási
megállapodásban "hatalmas potenciál rejlik, amelyet alábecsülnek".
Megjegyzései az Ukrajnában zajló orosz katonai akciók közepette hangzottak el. Moszkva
február végén támadta meg szomszédját, miután Ukrajna hét éve nem hajtotta végre a
minszki megállapodásokban foglaltakat és Oroszország végül elismerte a donyecki és
luganszki Donbassz köztársaságokat. A német és francia közvetítéssel létrejött
jegyzőkönyvek célja a régiók státuszának rendezése volt az ukrán államon belül.
Oroszország most azt követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges
országnak, amely soha nem csatlakozik a NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az
orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a
két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi. (Fordította: SBG Buddha -
VilagHelyzete)
https://elpais.com/internacional/2022- 03 - 14/si-la-otan-entra-en-el-conflicto-de-rusia-
contra-ucrania-caeremos-en-la-tercera-guerra-mundial.html