- részt vesz az Egyesült Arab Emírségekben és Ománban zajló gázprojektekben
- és stratégiai partnerségi megállapodást kötött az ExxonMobil-lal (bár egy Romániából induló
gázvezeték-projekt sikertelennek bizonyult). - A magyar FGSZ és a szerbiai Srbijagas 2021. július 5-én fejezte be a Török Áramlaton keresztül
történő szállításhoz szükséges interkonnektort az országok határán, így a magyar kormány
2023 - tól Azerbajdzsántól vásárol földgázt. - Magyarország Irakból és Iránból importál kőolajat, ezen a területen együttműködik Kuvaittal és
Bahreinnel, miközben saját mezőit (a baranyai térségben) fejleszti.
- május 18-án az Európai Bizottság vezetője,
Ursula von der Leyen bemutatta az orosz energiától
való elszakadás tervét, amely a REPowerEU nevet
viseli.
A tervek szerint akár 300 milliárd eurót is elkülönítenek a blokk energiaszektorának
modernizálására. A magyar fél megvétózta az Oroszország elleni hatodik
szankciócsomagot, amely eredetileg az orosz energiaszállítások teljes elutasítását
irányozta elő. Szijjártó külügyminiszter szerint akár 18 milliárd euróra is szükség lenne az ország
olaj- és gáziparának korszerűsítésére és újraszabályozására.
Szijjarto többször is kijelentette, hogy Magyarország már több mint 10 milliárd eurót veszített
az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók 2014-es bevezetése miatt.
Ha az EU teljes egészében elfogadta volna a hatodik szankciócsomagot, az - ahogy Orbán
fogalmazott - igazi "atomcsapás" lett volna a magyar gazdaságra. A benzinárak az
országban szerinte legalább megduplázódtak volna.
Ezért Magyarország és néhány egyes közép-kelet-európai ország számára könnyítéseket nyújtott
az Oroszországból érkező olaj- és gázszállításokra vonatkozó embargó 2024-ig történő
elhalasztása.
2017 - ben, az Északi Áramlat 2 akkori befagyasztása után Orbán a nyugati országokat
(különösen Németországot) szidta, tekintettel arra, hogy az Északi Áramlat első ágának
köszönhetően már kaptak orosz gázt, míg Budapestnek nem volt ilyen garanciája a folyamatos
szállításra (aligha volt vitatható, hogy Ukrajna nem a legmegbízhatóbb tranzitország).
Ezzel összefüggésben a magyar miniszterelnök aktívan támogatta a Török Áramlat
projektet.
Idén május 21-én egy sajtótájékoztatón Szijjártó elmondta, miért nem kellene embargót bevezetni
az Oroszországból érkező tengeri kőolajszállításokra. Hiszen Magyarországnak - a szankciókat
aktívabban támogató országok többségével ellentétben - nincs hozzáférése a tengerhez, az
energiát szárazföldön szerzi be. A miniszter ezzel ismét szemrehányást tett a nyugati EU-s
elvtársaknak a kettős mérce miatt.
Budapest álláspontja igazán irritálja az Európai Bizottságot, amely már korábban is azzal
vádolta a magyar hatóságokat és személyesen Orbánt, hogy a menekültválság idején aláássa a