Jegyzetek
Az Évek egyszerre az emlékezés és a felejtés könyve. A szövegben
szereplő nevek, címek, események egy része a mai francia fiataloknak sem
mond sokat. Kisenciklopédia terjedelmű apparátus kellene ahhoz, hogy az
összes történelmi, politikai utalást megjegyzeteljük, így az alábbiakban csak
a leglényegesebb adatokat soroljuk fel. Az idézetek forrásán és a fordítók
nevén kívül azokhoz a szöveghelyekhez fűztünk magyarázatot, amelyeknek
franciatudás nélkül nehéz utánanézni.
(A fordító és a szerkesztő)
1 Idézet a Három nővér című drámából, Kosztolányi Dezső fordítása.
2 Idézet Jean-Paul Sartre Les chemins de la liberté című háromkötetes
regényének első részéből (L’âge de raison, 1945).
3 Idézet Madame de Staël De l’Allemagne (1810) című művéből,
amelyből csak részletek jelentek meg magyarul.
4 Idézet Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában, II. Bimbózó lányok
árnyékában című művéből, Gyergyai Albert fordítása.
5 Dalida 1958-as dala.
6 Idézet Charles Péguy Ève című verséből (1913).
7 Germaine Lucie Soleil (1913–1996) francia asztrológus, 1988 és 1994
között rendszeresen szerepelt a francia televízióban.
8 Idézet Charles Bernard Renouvier (1815–1903) francia filozófustól.
9 Az egyik első francia reklámszakember.
10 A magyar általános iskolák felső tagozatához hasonló collège első
évfolyamát „hatodiknak” hívják, ez a magyar iskolarendszerben az ötödik
osztály. Franciaországban fordított a számozás, tehát a collège ötödik
osztálya a magyar hatodik osztálynak, a negyedik a magyar hetedik
osztálynak, a harmadik a magyar nyolcadik osztálynak felel meg.
11 Jacques Chazot balett-táncos írói teremtménye, a burokban élő
nagypolgár könyörtelen karikatúrája.
12 eredeti nevén Marie Joseph Henri Grouès (1912–2007), katolikus pap,
a szegényeket és menekülteket támogató Emmaüs szervezet alapítója.
13 Az 1940-es évek Franciaországában az ellenkultúra képviselői,
jellegzetes angol–amerikai ruházatukról és dzsesszrajongásukról ismertek.
14 Sartre Az undor (1938) című regényének főhőse és narrátora.
15 Idézet Rimbaud A völgy alvója című verséből, Tóth Árpád fordítása.