A tengeralattjáró a Sargasso-tenger nemzetközi vizein tevékenykedett, amikor az amerikai
erők észlelték és nem halálos mélységi bombákat dobtak le, hogy megpróbálják a
felszínre kényszeríteni. Az izzó B- 59 - es fedélzetén, ahol a kommunikáció le volt kapcsolva,
a tisztek érzékelték, hogy hajójukat támadás érte, talán a harmadik világháború kezdetét
jelentette volna.
A szovjet kapitány, Valentin Szavickij elrendelte, hogy a tengeralattjáró nukleáris
fegyverzettel felszerelt torpedóját készítsék elő a tüzelésre.
"Mindent bevetünk, amink van" - mondta állítólag Szavickij.
"Meghalunk, de mindet elsüllyesztjük. Nem
fogunk szégyent hozni a flottára."Szavickij csak azután egyezett bele a felszínre kerülésbe, hogy nukleáris fegyverét a
csőben készenlétbe helyezte. Amikor a haditengerészet egyik repülőgépe jelzőrakétákat
dobott le, hogy jobb képet kapjon a B- 59 - esről, a szovjetek ismét azt hitték, hogy támadás
alatt állnak és a kapitány vészmerülést rendelt el. Mielőtt azonban visszament volna a
tengeralattjáróba, Arkhipov hátranézett, és meglátta a USS Cony keresőfényét, amely
bocsánatkérést jelzett.
Szavickij és a B-59 fedélzetén lévő politikai tiszt megállapodott a nukleáris indításról,
de Arkhipov megvétózta a döntést.
A 10 kilotonnás robbanófej valószínűleg egy egész amerikai haditengerészeti
különítményt semmisített volna meg és Washington szinte biztosan nukleáris
csapással válaszolt volna a Szovjetunióra.
Vaszilij Arkhipov