(poszthumán) kell majd nevezzük.[2] Ezért a transzhumanizmust néha
„poszthumanizmusnak” is nevezik, vagy olyan átalakító aktivizmusnak, amelyet a
poszthumanista ideálok motiválnak.[4]
A nagymértékben átalakult jövőbeli emberiség transzhumanista víziója sok támogatót és
kritikust vonzott. Míg egy ellenző „a világ legveszélyesebb elgondolásának” nevezte,[5] addig
egy támogató „az emberiség legmerészebb, legbátrabb, legidealistább vágyait összefoglaló
mozgalomnak”.[6]
Tartalomjegyzék
- 1Története
- 2Elmélet és gyakorlat
- 3Irányzatai
- 4Spirituális megközelítése
- 5A transzhumanizmus az irodalomban és a művészetben
- 6Vitatott kérdések
o 6.1Megvalósíthatatlanság („Jövőreklám” érv)o 6.2Önhittség („Istenszerep” érv)o 6.3A test megsértése („Örök ifjúság forrása érv)o 6.4Az emberi identitás jelentéktelenné válása („Elég” érv)o 6.5Genetikai elkülönülés („Gattaca” érv)o 6.6Veszélyben az erkölcs és a demokrácia („Szép új világ” érv)o 6.7Elembertelenedés („Frankenstein” érv)o 6.8Az erőszakos eugenika szelleme („Eugenikus háborúk” érv)o 6.9Az ember faj kihalási kockázatai („Terminátor” érv)o 6.10Lelki egészség, emberségesség- 7További információk
- 8Jegyzetek
Története
Nick Bostrom 2005 - ben megjelent, „A transzhumanista gondolat története” (A History of
Transhumanist Thought[7]) című cikkében a transzhumanizmus gyökereit
a reneszánsz humanizmusban és a felvilágosodásban vélte felfedezni.