így képzeljük. Játékos, gyermeki, jámbor mivolta a tényleges marketingfogás, hogy az
igazán kemény, rideg, diktatórikus jellegét a koncepcióknak önként fogadjuk el.
Generációkkal szerettetik meg jelenleg saját digitális panopticonjukat. Bár vannak az
iparágnak olyan területei, amik azzal foglalkoznak, hogy a felhasználói élményt javítsák és
ez idővel fejlődni fog, ahogy a hardveres kapacitás lehetővé teszi azt, de ahogy az imént
említett Jövőbeli Beruházási Kezdeményezés Intézetének brosúrájában is írják, a
fejlődés motorja a pénzügy. A pénzügyet nem érdekli, hogy milyen módon fogjuk használni
a technológiát, ha meg akarja nyitni digitális aranybányáját.
„...bár úgy tűnik, hogy ezeken az eseményeken senki sem tudja, hogy most mit
kezdjen [a technológiával], a végeredmény kristálytiszta: pénz.”
Forrás: Meta
Ez talán nem egyértelmű mindenkinek, ezért nagy hangsúlyt fektetnék erre.
A metaverzum, vagy omniverzum, amik az internethasználat újabb generációját jelölik, vagy
általánosságban a digitális szféra, nem játékokról szólnak, hanem a kapitalizmus új
formájáról. Nem lesz kötelező a részvétel, hanem jutalmazva lesz és a rendszerből való
kilépés pedig büntetve. A CBDC-k programozható jellege teszi majd lehetővé például. Nem
kap hitelt, egészségügyi ellátást, karbon engedményt, társadalmi pontokat az, aki nem vesz
részt. Legalábbis ez realisztikus veszély. Legjobb esetben is az egyén egyszerűen lemarad
és kisodródik a társadalom peremére. Nem hagyhatja el a várost, nem használhat
tömegközlekedést. Különböző koncepciók vannak tesztelés alatt jelenleg, de Kínában az
elmúlt években épp ezt láthattuk kibontakozni. A digitális gazdaság szabályozható,
előrejelezhető, a lakosság tevékenysége pedig általa könnyen irányítható. Ezt szeretik
a piacok.