Ugyanakkor, ha ennek a növekedésnek a fenntarthatóságát firtatjuk, az elmúlt
évtizedek történetében egy olyan izgalmas változást pillanthatunk meg, amely
behatóbb vizsgálatot követel: a 20. század végén az életszínvonal nem annak
következtében, hanem talán annak ellenére is nőtt, ami az ipari termelésben
történt. Mit jelent mindez?
Az ipar alkonya
A 19. század második felében a nyugati világ egyik leggyorsabban növekvő
iparvárosa az észak-amerikai Nagy-tavak egyikének partján állt. A Michigan
állami Detroit a látványos építészeti megoldások, az elektromos lámpákkal
kivilágított, széles körutak miatt kiérdemelte a „Nyugat Párizsa” becenevet. Egy
kiterjedt kereskedelmi hálózat szívében helyezkedett el Chicago és New York,
illetve más keleti parti városok között. A 20. század elején Henry Ford itt
alapította meg az elképesztően sikeres Ford Motor Companyt. Ez hamarosan
rengeteg vállalkozót vonzott a városba, amely nemsokára az autóipar fellegvára
lett. Detroit az 1950-es években érte el fejlődése csúcspontját, mintegy 1,85
millió ember élt itt, így ekkoriban ez volt az Egyesült Államok ötödik legnagyobb
városa. Az autógyárakban a munkások magasabb bért kaptak, mint más iparágak
dolgozói, sőt az autógyártók rengeteg igazgatót és mérnököt is foglalkoztattak,
akik a magas fizetésükből luxusházakat építtettek a külvárosban, és nemcsak
luxuséttermekbe jártak, de rendszeresen látogatták a város színházait is.
Az 1960-as években viszont fordult a kocka. Az autóiparban erősödött a
verseny, és egyes gyártók bizonyos munkákat Mexikóban, Kanadában, illetve az
USA déli államaiban végeztettek el, mivel ott olcsóbb volt a munkaerő. A várost
tömegével hagyták el a lakosok, egész negyedek váltak szellemvárosokká. 1967-
ben, amikor Detroit gazdasági helyzete súlyosan romlani kezdett, zavargások
törtek ki. Az utcai harcok öt napig tartottak, és negyvenhárom lakos életét
követelték. A város a korrupció, a bűnözés és a munkanélküliség hálójában
vergődött. Ez a kép köszön vissza több filmben is, mint például a Robotzsaruban.
2013-ban a városvezetés csődöt jelentett, miután Detroit olyan mértékben
adósodott el, mint azelőtt még soha egyetlen amerikai város sem. Jelenleg
Detroitban nagyjából harmadannyian élnek, mint 1950-ben, rengeteg az olyan
utca, amelyben kizárólag üres házak állnak – lehangoló látvány a dicső múlt
emlékével szemben.
Detroit esete korántsem nevezhető egyedinek. Az Egyesült Államok
északkeleti és közép-nyugati iparvidékén rengeteg város jutott hasonló sorsra,
úgymint Buffalo, Cleveland vagy Pittsburgh. Ezek a települések mind a 20.
század második felében léptek a hanyatlás útjára – ezért kapta ez a régió a nem
éppen hízelgő „Rozsdaöv” becenevet. Nagy-Britanniában, Franciaországban,