Oded Galor - Az emberiség utazása

amelyek Észak-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon kialakultak, ezeket a
félig-meddig befogadó intézményrendszereket tartották fenn, míg Afrika, Latin-
Amerika és a Karib-térség helyi elitje a kizsákmányoló intézményrendszert
örökölte, és működtette tovább.
A különböző telepestársadalmak mortalitási rátája tehát ilyenformán előre
jelezheti a későbbiek során felálló modern intézményrendszer természetét. És ha
a telepesek akkori mortalitási rátájának (valamint az e mögött meghúzódó
betegségek súlyosságának és gyakoriságának) nincs közvetlen hatása az adott
területen napjainkban mérhető gazdasági viszonyokra, akkor ezzel a rátával
felmérhetjük ezen intézményrendszereknek a gazdasági fejlődésre gyakorolt
hatását. Azok a tanulmányok, amelyek ezen az úton indultak el, arra a
következtetésre jutottak, hogy a történelem során az ország irányítását ellátó
intézményrendszernek valóban fontos szerepe volt a modern kori nemzetek
gazdagodására. 23
Ugyanakkor ennek az érvelésnek a kritikusai azt mondják, hogy mivel azok a
bizonyos betegségek az őslakosokat sem kímélik, a jelenlétük már eleve negatív
hatással van a helyi produktivitásra, azaz már önmagukban is csökkentették a
gazdasági fejlődés esélyét a politikai intézményrendszerek bármilyen hatásától
függetlenül. 24 És valóban: azokon a területeken, ahol a gyarmatosítók mortalitási
rátája magasabb volt annak idején, ott most is magasabb mortalitási rátákat
találunk. Eszerint talán az ilyen betegségektől sújtott régiókban nem kizárólag a
gyarmatosítók által felállított intézményrendszerek természete volt az egyetlen
tényező, hanem maga ez a betegségekkel sújtott környezet is, amely ezeket a
térségeket évszázadokon át a gazdasági fejlődés alacsony szintjére kárhoztatta.
De ugyanilyen nehéz leválasztani a gyarmatokon felállított intézményi
rendszerek hatását az odaérkező európai telepesek képzettségétől is. Amikor az
európaiak kivándoroltak a gyarmatokra, és átvették a nagy lélekszámú őslakosok
helyét, bizonyos típusú tudást és készségeket vittek magukkal, valamint szoros
kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek az európai anyaországukban. A
bizonyítékok alapján arra következtethetünk, hogy azok a gyarmatok, amelyeken
nagy koncentrációban volt jelen az Európából kivándorolt népesség a 19.
században, jelentősen nagyobb valószínűséggel léptek a gazdasági növekedés
útjára, mint azok, amelyeken továbbra is szinte kizárólag őshonos népesség
lakott. 25 Ami első látásra az intézményrendszerek hatásának tűnik, talán részben
az európai kivándorlók jelenlétének közvetlen hatása a gazdasági fejlődésre,
hiszen ők eleve magukkal vitték a humántőkét. Sőt, egyesek azzal érvelnek, hogy
a humántőke múltbéli jelenléte pontosabban jósolja meg a modern kori egy főre
eső jövedelmet, mint a politikai intézményrendszer természete és minősége. 26
Ebből a szempontból nézve pedig az észak-amerikai viszonylag gyors
gazdasági fejlődés – összevetve a Közép- és Dél-Amerikában tapasztalt lassabbal