Oded Galor - Az emberiség utazása

drámaian csökkent: az írni-olvasni tudók aránya mindkét nem esetében
meghaladta a 90 százalékot. 18 Az iparosodás időszakában hasonló tendenciákat
figyelhetünk meg a többi nyugat-európai országban is, valamint a fejlődő világ
országaiban is ugyanez történt a 20. században. 19
A gazdasági, kulturális, intézményi, jogszabályi és társadalmi környezet egyes
tényezői együttesen járultak hozzá a nemek közti jövedelemkülönbség
csökkenéséhez. 20 Különösen fontos, hogy a termelésben a gépek megjelenése
csökkentette a nehéz fizikai munka jelentőségét, vagyis azt, amit hagyományosan
„férfimunkának” tartottak, míg a komoly szellemi tevékenységek jelentősége
felerősödött, és mindkét folyamat abba az irányba hatott, hogy végül csökkent a
nemek közti egyenlőtlenség mind a fizetésekben, mind pedig az oktatásban.
Továbbá a széles néprétegek számára elérhető oktatás, valamint a gazdaság
egészében a tulajdonjogokat biztosító törvényi rendelkezések már magukban
hordozták a női választójog csíráját, végül pedig a nemi diszkriminációval mint
erkölcsileg elfogadhatatlan gyakorlattal szembeni törvények megjelenését.
A 19. század hajnalán, amikor az automatizálás a szövőiparban csökkentette a
keresletet a nők által otthon, kézzel fonott szövetek iránt, Angliában növekedett a
nemek közötti jövedelemkülönbség, és a születési ráta is megemelkedett. 21 De az
évszázad folyamán a nemek közti jövedelemkülönbség drámaian lecsökkent az
összes szektorban, egyrészt a termelés gyors gépesítése, másrészt a szellemi
munka előtérbe kerülése miatt. 22 Például az Egyesült Államokban az 1890–1980
között eltelt csaknem egy évszázad alatt a gyorsabb technológiai fejlődést
felmutató ágazatokban a női foglalkoztatottak aránya is gyorsabban emelkedett. 23
A nők bérének felzárkózása kettős hatást gyakorolt a termékenységre. Egyrészt
a nők bérének emelkedése megkönnyítette a családi kassza feltöltését, ami több
gyermek vállalására biztosított lehetőséget (jövedelemhatás). Másrészt viszont a
nők magasabb bére növelte a haszonáldozati költségét a gyermekvállalásnak,
valamint annak is, hogy a lányokat fiatalon kiházasítsák, ez pedig késleltetett
házasságkötésekhez és csökkenő születési rátához vezetett (helyettesítő hatás). És
mivel történelmileg a legtöbb kultúrában a gyermeknevelés terhe elsősorban a
nők vállát nyomta, a helyettesítő hatás erősebbnek bizonyult, mint a
jövedelemhatás, tehát a termékenység csökkent. 24
A nemek közti jövedelemkülönbség csökkenése tovább erősítette a
termékenységi ráta visszaesését, amit a humántőkébe fektetett források
megtérülése indított el. Az 1911-es angliai és walesi népszámlálás adatai alapján
is megállapítható, hogy ahogy a nők egyre inkább el tudtak helyezkedni a munka
világában, illetve ahogy csökkent a nemek közti jövedelemkülönbség, úgy
csökkent a születések száma. 25 Hasonló mintákat találunk a szövőgyárakban a
foglalkoztatás vizsgálata során Németországban (1880–1910), 26 az Egyesült
Államokban (1881–1900), 27 illetve Svédországban is (1860–1955). 28