nagyhatalmak között, amely a versengésből keserű rivalizálássá (Kínával) és
proxyháborúvá (Oroszországgal Ukrajnában) szélesedett.
Nevetségesnek tűnnek az USA azon erőfeszítései, hogy Kína elhatárolódjon Oroszországtól
egy olyan helyzetben, amikor Washington stratégiája a jelek szerint az, hogy a két fő
ellenfelét egyenként legyőzze/befogja, ráadásul egymás ellen hangolja őket.
A híres Kissinger-háromszög most más irányba mutat: Washington az, amely a lehető
legrosszabb viszonyban van a másik kettővel. Ami Moszkvát és Pekinget illeti, ők
ennek következtében még közelebb kerülnek egymáshoz.
Az ukrajnai háború közepette a közös stratégiai érdekek platformján fokozatosan
kialakuló szorosabb együttműködés és koordináció Kína és Oroszország között a
világ hatalmi egyensúlyában jelentős elmozdulást jelent.
Mi több - és ami jóval túlmutat a "nagyhatalmi versengés" szokásos nyugati koncepcióján -, a
világ számos részén több mint száz különböző kaliberű szereplő felemelkedése, amelyek
elutasították az USA és szövetségesei támogatását az Oroszország elleni szankciókkal
kapcsolatban és fenntartották, sőt bővítették kereskedelmi és egyéb kapcsolataikat
Moszkvával.
Ezek az országok ragaszkodnak ahhoz, hogy saját nemzeti érdekeiket kövessék, ahogyan
azt ők jónak látják és igyekeznek kiterjeszteni külpolitikai autonómiájukat.
Végső soron ez a jelenség - nevezzük a globális többség felemelkedésének (már nem
hallgatjuk el) - lehet az eddigi legfontosabb fejlemény az új világrend felé vezető úton.
A teljes cikket fordította és szerkesztette: VilagHelyzete
Forrás és eredeti cikk címe: Dmitry Trenin: One year on, here's how the Ukraine
conflict is changing the world order
The West's failed Ukraine strategy has empowered the Global Majority to reject US
domination