Guido Tonelli - Idő

végtelen sebességgel eljutni ilyen távolságba. Akad, aki ebben
az elmélet nem lokális jellegének bizonyítékát látja. Mások egy
új, számunkra teljesen ismeretlen megmaradási törvényre
gyanakodnak.
Az idő nélküli cselekvés helyett Smolin ezt tartja egy olyan
jelenség legnyilvánvalóbb bizonyítékának, amely közömbös a
tér iránt, és úgy viselkedik, mintha a két részecske közötti
térbeli távolság nem is létezne. Lám, így fordul meg a nézőpont:
az idő alapvető alkotóelem, míg a tér az időnek csak
mellékterméke, egy belőle keletkező, a csalóka látszat jellemzőit
magára öltő struktúra. A világegyetem lényegében olyan
eseményekből áll, amelyek más eseményekhez kapcsolódnak,
és ezek összessége kapcsolatok hálójává áll össze. A tér ennek a
kapcsolati hálónak durva és nagyon hozzávetőleges leírásaként
születik meg.
Láthatjuk, hogy a tudósok kreativitása nem ismer határokat,
ha az évszázad kihívásának, a kvantumgravitációs elmélet
kísérletekkel történő igazolásának megfelelő módját keresik. E
hipotézisek némelyikében az idő mintha eltűnne az illúziók
világában, de ez a feltevés, bármennyire megigéző is, nemcsak
hogy soha nem lett bebizonyítva, de problémák egész sorát
hagyná nyitva.
Amennyire tudjuk, az időnek igencsak jelentős szerepe van,
és nem pusztán a makroszkopikus testek világában, ahol az
anyag folyamatos átalakulásoknak van kitéve, a biológiai
szervezetek pedig öregszenek és elpusztulnak. Mint láttuk, az
idő még az elemi részecskék mikroszkopikus világában is