egykor igazi szerencsétlenségnek tartott esemény valójában
korábban elképzelhetetlen célok megvalósítását tette lehetővé
számunkra.
Összegezve tehát: vitathatatlan időérzékünk
kézzelfoghatósága, de a kérdés sokkal bonyolultabb, mint
amilyennek látszik. Többek között azért is, mert ma egy olyan
összetett társadalomban élünk, amelyben az idő minden
tevékenységünket, sőt magát az életünket is szigorúan
szabályozza. De nem mindig volt ez így!
Amikor Khronosz vadul és szabadon grasszálhatott
- április 10-én az indonéziai Tambora vulkánból hatalmas
füst- és poroszlop emelkedett a magasba. Az irdatlan mérvű
kitörés – az egyik legnagyobb a történelem során – több tízezer
emberéletet követelt, és globális klímaváltozást idézett elő. A
következő, 1816-os év világszerte nyár nélküli esztendőként
vésődött be az emberek emlékezetébe, majd egy sor,
szokatlanul hideg, a termést megtizedelő tél következett. A
robbanás valóban rendkívüli mennyiségű kőzetet, hamut és
egyéb anyagot lövellt a légkörbe, és ez megmutatta, milyen
pusztító erejűek lehetnek a heves vulkanikus tevékenységgel
együtt járó jelenségek. Ugyanakkor bármennyire súlyosak
legyenek is ezek a csapások, közülük egy sem veheti fel a
versenyt egy aszteroidabecsapódás által okozott katasztrófával.
A bolygónkat megrázó, nagy kozmikus ütközések közül az
utolsó 65 millió évvel ezelőtt következett be. Egy hatalmas, több