Lehet ilyen cél ismét Oroszország katonai legyőzése?
Ha igen, akkor úgy tűnik, ehhez vagy közvetlen katonai
beavatkozásra lenne szükség Ukrajnában, vagy egy második
frontra valamilyen formában: Lengyelország részéről, Dnyeszteren
túl, vagy máshol.
Ezt megelőznék a nyugati vezetők nyilatkozatai a Kreml katonai győzelmének
elfogadhatatlanságáról és az ehhez kapcsolódó, eszkalációt sürgető
médiapropaganda.
- Úgy tűnik azonban, hogy a Nyugat valójában nem eszkalációt akar, hanem
klasszikus hidegháborús és többéves megfékezést - egy hosszú stratégiát,
amely egyszer már eredményesnek bizonyult.
Ehhez a Nyugatnak be kell fagyasztania a konfliktust. A maga szempontjából jó lenne, ha
Kijev győzne, de ha ez - legalábbis a jelenlegi állapotában - lehetetlen, hát legyen.
Ukrajna ekkor a Nyugat számára határvidékké válna, hasonlóan a 20. századi Nyugat-
Németországhoz, de ehhez egy kellően erős megállapodásra van szükség Moszkvával.
Ez az alapja az értelmes tárgyalásoknak, amelyek idén ősszel kezdődhetnek. Vagy már
folyamatban vannak.
- A Nyugatnak egy saját közvetlen beavatkozása vagy egy második front
megnyitása azért fenyegető lehet.
Működhet egy ilyen blöff?
Egyrészt egy ilyen megállapodás ellentmondana a fent vázolt orosz győzelmi
elképzelésnek. Másfelől viszont egy, az orosz feltételek szerinti tűzszünet az ukrán erők
határozott katonai veresége nélkül lehetetlennek tűnik.
Másrészt, ha a helyzet a harctéren kezd Kijev ellen fordulni, a Nyugatnak érdeke, hogy
minél hamarabb véget vessen a konfliktusnak, amíg kliense egyáltalán még
valamilyen erővel rendelkezik.
A fent vázolt logika szerint ez valamiféle lökést jelent, különösen a médián keresztül, hogy
megijesszék őket.
Ahogy a harctéren a patthelyzet egyre rosszabbodik, Moszkva
egyre nagyobb kísértést érez majd arra, hogy legalább egy gyenge
békét biztosítson.
A harcok súlyos veszteségekkel járnak és itt nem szankciókról van szó, hanem